György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII-92 VÍZELLÁTÁS VII-15. táblázat Nyomásigényértékek Beépítési mód Új tűzvédelmi előírás miatt elegendő (m v. o.) nyomás Földszintes épületekben 15 Egyemeletes épületekben 19 Kétemeletes épületekben 23 Háromemeletes épületekben 27 Négyemeletes épületekben 31 ötemeletes épületekben 35 is figyelembe vannak véve. Természetesen a lakótelepeken létesülő különleges tűzvédelmi nyomást igénylő épületek a vonatkozó létesítményre előírt tűzvédelem szerint egyedi elbírálást kivannak. Ipartelepeken az üzem technológiai berendezései által megszabott igények figyelembevételével kell a nyomást előirányozni. Ha a helyi adottságok indokolttá teszik, akkor az egyéb vízrendszerektől független, meghatározott nyomású oltóvízhálózatra is szükség lehet. =-HéhÁny nagyobb nyomást igénylő fogyasztóhely ellátása miatt nem szabad az egész hálózatban nagy nyomást tartani. Ilyen esetekben a magasabb épületek és a nagyobb nyomást igénylő kisebb terjedelmű körzetek részére helyi nyomásfokozó berendezést kell előirányozni. Nyomásövezetek kialakítása. Ha az ellátandó területek térszintmagasság-különbségei 50—60 m-nél nagyobbak, akkor külön ellátási övezeteket kell létesíteni. Az ellátandó területnek lehető legnagyobb részét egy közvetlenül táplált övezetből kell ellátni vízzel. Ez az első vagy alacsony övezet. A magasabban fekvő területeken, a műszaki feltételek és helyi viszonyoknak megfelelően külön övezetet kell kialakítani és megadott nyomáshatárok között külön hálózatot kell tervezni. A magasabb övezet (második vagy harmadik) hálózatát általában átemelőszivattyú-telepek táplálják. Az átemelőtelep szívómedencéjeként rendszerint az alacsonyabb övezet vízmedencéjét használják fel. Ha több egymás fölötti magassági övezet kialakítása szükséges, akkor gazdaságossági számítással kell eldönteni, hogy egy-egy átemelőtelep külön-külön főnyomócsővel tápláljon-e egy-egy övezetet, vagy a vizet lépcsőzetesen emelje egyik átemelőtelepből a másikba. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szokásosan alkalmazott szabványos öntöttvas és az azbesztcement csövek általában 10 kp/cm2 nyomásig vehetők igénybe. Ennél nagyobb nyomásra acélcsövek vagy megfelelő nyomásra kiképzett egyéb csövek beépítését irányozzák elő. Előfordul, hogy a termelt víz (gravitációsan) folyik le. Ez rendszerint forrásokból való víznyeréskor fordul elő. Ilyenkor elég egy nagyobb gyűjtőmedence építése egy megfelelő magas ponton. Ez a medence minden övezet igényét kielégítheti. Az alacsonyabb övezetek részére elég a nyomás csökkentésére kis térfogatú, ún. nyomáscsökkentő medencék építése. Nagyobb mennyiségű, nagy magasságból alacsonyan fekvő fogyasztási helyre érkező víz energianyerés céljára is felhasználható. Természetesen a víz minőségének megóvására ilyenkor is nagy gondot kell fordítani. Világszerte, így hazánkban is egyre szaporodnak a sokszintű épületekből álló lakótelepek. Az épületeket az alábbi kategóriákba oszthatjuk: 13,60 m-ig, max. 5 szintes: alacsony épület; 29,00 m-ig, max. 10—11 szintes: középmagas épület; 29,00 m fölött, 10—11 szint felett: magas épület. A város átlagbeépítésű szintjéből kiemelkedő olyan többszintes épületben, ahol a hálózati nyomás a legfelsőbb emeleten is tudja az üzemeltetést biztosítani, nincs szükség nyomásfokozásra. Azokban az épületekben vagy épületcsoportokban, amelyekben a felső emeletek ellátására a hálózati nyomás nem elegendő, gazdaságossági számítás alapján kell eldönteni, hogy egyedileg (épületenként) vagy épületcsoportonként legyen-e hidroforos megoldás, és azt is, hogy az csak a felső emeletek (kettős belső vezeték) vagy a teljes épületcsoport vízigényét elégítse-e ki. Ha nagyobb városrészt terveznek, nagyrészt sokszintes épülettel, gazdaságos lehet külön vízellátási övezet kialakítása, külön szivattyúkkal, esetleg saját víztoronnyal. A víztorony magas épületek között városkép szempontjából nem mindig szerencsés megoldás, ezért helyette inkább a legmagasabb toronyház felső szintjére kerül a tároló. Egy konkrét gazdaságossági vizsgálat során, 10 szintes középmagas házcsoporttal kapcsolatban az az eredmény adódott, hogy már két—hároyi magas- épület esetén nem az egyedi, hanem a közös hidrofor építése gazdaságosabb. 10-nél több magasépület esetén pedig a toronyházon elhelyezett magastáróló és átemelő bizonyult gazdaságosabbnak. Alsó megszakítómedencét itt csak kivételesen alkalmazunk. A csőhálózat tervezéséhez az OVII MI 131—72 „Közműves vízellátási csőhálózat” c. műszaki irányelvek nyújtanak részletes tájékoztatást. 1328
