György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VII —91 kisebb állatok, bűz stb. ne juthassanak be a medencébe. Ha a víztoronyban tárolják az oltóvizet, akkor a tároló leszállóvezetékeire 2 db 110 mm-es Storz-kapcsolót kell szerelni, a tűzoltáskor szükséges gyorskapcsolás biztosíthatóságára. A víztornyok hőszigetelését korábban a tartály körül külön burkolófallal oldották meg, amely egyúttal a medence ellenőrizhetőségét is szolgálta. Ma már a szigetelőréteget közvetlenül a tartály falára viszik fel, mert így olcsóbb. Próbálkozások folynak bizonyos körülmények között a szigetelés elhagyására is (pl. a medence kúpos kiképzésével). Acélszerkezetű víztornyoknál az oldalfalak hőszi- ' geteléséről mindenképpen gondoskodni kell. Főleg könnyű hőszigetelő anyagot célszerű alkalmazni (pl. hungarocell, üveggyapot). VÍZELOSZTÁS Általános tervezési szempontok Távlat és kooperáció. A csőhálózatok tervezésekor tekintettel kell lenni arra, hogy a hálózat legalább 20—25 éves igényeknek megfeleljen és távlatban továbbfejleszthető legyen. A tervezéskor figyelembe kell venni a város- és községfejlesztési terveket, és a településen belül vagy annak közelében létesülő ipari üzemeket is. A közeli üzemtelepítés esetén a városi vízműnek kell biztosítania az üzem ivó- és használativíz-igényét is. A számottevő iparivízigényt más forrásból kell megoldani. Az egyes ipari üzemek az iparivíz-gazdálkodás lehetőségeit (vízvisszaforgatás, víz többszöri fel- használása, víztakarékosság stb.) minél nagyobb mértékben használják ki, hogy az ivóvízművet többletigénnyel túlzottan ne terheljék. Üzemi vízellátás tervezésekor ismerni kell az üzem bővítési terveit. A hálózat kialakítása az üzemi technológia alapján elkészített vízgazdálkodási terv figyelembevételével készüljön a bővítések szem előtt tartása mellett. Ha a fejlesztési igényekből megállapítható a később létesítendő vezetékek nyomvonala és az egyes műtárgyak (pl. medence, víztisztító mű, víztorony) elhelyezése vagy bővítése, akkor ezek részére a szükséges és megfelelő hely biztosításáról, illetve az e célra történő fenntartásáról már előre gondoskodni kell. Nyomásigények megállapítása. A vízvezetéki csőhálózatban olyan nyomásviszonyokat kell biztosítani, amely a szükséges igényeket mindenkor kielégíti. A fő követelmény az, hogy a szükséges víz- mennyiség minden időben a legmagasabb csapolóhelyen is kellő nyomással álljon rendelkezésre. Általánosan elfogadott feltétel, hogy a legmagasabb csapolóhelyen még legyen 5 m túlnyomás. A nyomásigényeket megszabhatják az előbbitől eltérően egyes ipartelepek üzemi szempontjai vagy a tűzvédelmi követelmények. A hazánkban jelenleg érvényben levő tűzvédelmi előírás (1/1963. BM rendelet) az oltóvíz nyomásigényeit az elhelyezett tűzcsapokon biztosítandó vízoszlopnyomásban a tűzveszélyességi osztály, illetve az ellátási terület jellege szerint adja meg (VII-14. táblázat). Lakótelepüléseken a korábbi tűzoltási módszertől — a közvetlen fecskendővel való oltástól — eltérően a tűzoltóság tűzcsapokból vételező mozgó nyomás- fokozásos oltással számol. Tehát nem a régi, a háztetőéi feletti 10 m-t, hanem csak az előbb (VII-14. táblázatban) megadott vízoszlopnyomás biztosítását kéri. Ennek következtében településeken ma már nem feltétlen szükséges a háztetőéi feletti 10 m vízoszlopnyomás tartása. Mértékadó a legmagasabban elhelyezett fogyasztóberendezések zavartalan ellátásához szükséges vízoszlopnyomás. Az átlag beépítési módnak (magassági beépítés) megfelelően a hálózatban, az új tűzoltási módszer miatt megfelelnek a szerző által korábban javasolt, ma már általánosan elfogadott, a VII-15. táblázatban feltüntetett értékek. A táblázat értékeiben a földszinti padlószint (a terepszint fölött 0,90 m), az emeletmagasságok (szerkezettel együtt 3,20) és a legmagasabb kifolyóhely fölött 5 m vízoszlopnyomás-értéken kívül az épületen belüli veszteségek (vízmérő, csőellenállás) VII-14. táblázat Tűzcsapon biztosítandó nyomás [1/1963. BM rendelet 90. §. (5) és (6) bekezdései alapján] Megnevezés Biztosítandó nyomás minimális értéke, m v. o. Létesítmény A—B tűzveszélyességi osztály 20 m v. o. C — E tűzveszélyességi osztály 15 m v. o. Mezőgazdasági létesítmény 10 m v. o. Lakótelep 15 m v. o. 1327
