György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VII-27 A vízhozam 5 m-es depresszióval robbantás előtt 25 1/min, utána 1800 1/min volt. A VII-3I. ábrán látható a kút robbantás előtti és robbantás utáni vízhozamgörbéje. A VII-29. ábrán egy másik kút robbantási vázlata látható. E kútban négy töltetet robbantottak: 20, 20, 10 és 10 kg-os tölteteket. A vízhozam itt 10 m-es depressziónál 140 1/min-ról 1200 1/min-ra nőtt. Sósavazás mérsékeltebb vízhozamnövekedést eredményezhet mészköves rétegekben, ahol 8—14% os hígított sósavat használnak, kútfolyóméteren- ként kb. 0,5—1,5 m3-t. A sósavazást kavicsos, homokos rétegekhez is használják szűrőmosatásra, amikor a szűrő szitaszövetre lerakódott anyagot (vas stb.) maratják le, és ennek következtében elöregedett kutaknál vízhozamnövekedés állhat elő. A mélyfúrású kutak tervezésére és kivitelezésére egyébként az OVHSZ és OVHMI 13611-4-71 műszaki szabályozási kiadványok nyújtanak részletes tájékoztatást. A FELSZÍN ALATTI VÍZ TERMELOTELEPEINEK TÍPUSAI A feltárások fokozatai Vízművek telepítését a kielégítendő vízigény ismeretében — főleg nagyobb vízigénynél — feltárások előzik meg, és a feltárások alapján kerül sor a vízmű tervezésére. A feltárásoknak rendszerint három fokozatuk van: előtanulmány, tájékoztató feltárás és részletes feltárás. Néha az építés is feltárási jelleggel történik. Az előtanulmányt a meglevő (fúrások, vegyelem- zések, hidrológiai, geológiai stb.) adatok alapján állítják össze, megjelölve benne az igényelt víz- mennyiség kielégítésének módját és a további kérdések tisztázásához szükséges feltárások és kutatások volumenét. A tájékoztató feltárás rendszerint akkor szükséges, amikor az előtanulmányhoz is kevés konkrét hidrogeológiai adat (fúrás, vízhozammérés, vegyelemzés stb.) áll rendelkezésre. A részletes feltárás célja a tájékoztató feltárás alapján kijelölt vízműtelep hidrogeológiai viszonyainak olyan részletességgel történő feltárása, hogy a kitermelendő víz várható mennyisége és minősége, a vízkitermelés módja a lehetőségeken belül számszerűen is megállapítható legyen, és a vízmű tervét az eredmények alapján el tudják készíteni. Sokszor olcsóbb és így indokoltabb a kivitelezést is kutatás jelleggel folytatni. A kutatás megtervezése és értékelése során szem előtt kell tartani, hogy különösen nagyobb vízművek esetében a vízmű üzeméhez képest rövid idejű és volumenű feltárás nem tudja teljes egészében azokat a viszonyokat létrehozni, amelyek a vízmű hosszabb idejű üzemére jellemzőek lesznek. Ezért a feltárásokból mechanikusan, az adatok egyszerű adaptálásával a vízművek végleges adataira nem lehet következtetni. Emiatt a feltárás irányát, volumenét, módját célszerű úgy meghatározni, hogy minimális költséggel elsősorban azok az alapadatok legyenek meghatározhatók, amelyek a vízmű végleges üzemére, teljesítményére vonatkozó hidraulikai, hidrológiai számításokhoz szükségesek. A feltárásokból készített előtanulmányoknak a vízkészlet megállapítása érdekében ki kell terjedniük az egész érintett területre. A részletes feltárások azonban már az egyes víztermelő telepekre vonatkoznak, ezért azok már típusonként mások és mások. Talajvízre telepített vízművek előmunkálatai A talajvízre telepített víztermelő telepek rendszerint homokos, kavicsos rétegre kerülnek, általában patakok, folyók hordalékkúpjára, teraszára. Akkor tekintjük e vízműveket talajvizes telepeknek, ha vizük zöme a csapadék közvetlen beszivárgásából 1263 ELŐMUNKÁLATOK A FELSZÍN ALATTI VIZEK BESZERZÉSÉHEZ, VÍZKUTATÁS A fenit megosztás azért fontos, mert mind a vízfeltárás, mind az ezen alapuló számítások, a vízmű tervezése és építése másképpen történik a különböző típusoknál. Az is fennáll azonban, hogy sokszor az egyes típusok átmennek egymásba, és ezért kevert típusok is vannak. Például használhat talajvizet egy parti szűrésű vízmű is, ha a kavicsréteg a mentett oldalon nagy kiterjedésű. A felszín alatti vizek kitermeléséhez használatos telepeket aszerint osztályozzák, hogy milyen vizet termelnek ki. Ezek szerint megkülönböztetnek : a) talajvízre telepített, b) parti szűrésű, c) rétegvízre telepített, d) hasadékos és karsztkőzetekből táplálkozó és e) forrásokból táplálkozó víztermelő telepeket.
