György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII-28 VÍZELLÁTÁS származik és a talajból történő párolgás is befolyást gyakorol a nyerhető víz mennyiségére. Ilyen típusú víztermelő telep feltárásánál tisztázni kell a vízadó réteg geometriai méreteit (kiterjedés, vastagság, térbeli elhelyezkedés), a réteg fizikai jellemzőit (k áteresztőképességi együttható, n hézagtérfogat, fj, gravitációs hézagtérfogat, szemcseösszetétel stb.), az utánpótlódásra vonatkozó értékeket (beszivárgó csapadék, párolgás hatása), valamint egyéb hidrogeológiai adatait (pl. vízszintek, egyes kutak hozama stb.). Ezek birtokában meg kell alkotni a matematikai modellt, amely a jellemzők bizonyos súlyozott értékéből adódik. Ezek alapján elvégezhető a megfelelő hidraulikai és hidrológiai számításokkal a telep méretezése. A talajvízre telepített vízmű két, hidraulikai szempontból legegyszerűbb alakja a) egy db kútból álló víztermelő egység, b) egy db galériából álló egység. Az alábbiakban fentiekre egy egyszerű méretezési eljárást mutatunk be. Meg kell azonban jegyezni, hogy a számítások a legegyszerűbb esetben is több modell felállítását teszik szükségessé, tehát nagyon sok végképletet kell használni és emellett igen komplikáltakat. (Sokszor csak elektronikus számítógéppel lehet a méretezést elvégezni.) A kúthoz a következő képletek használhatók. (Lásd még később a repedezett kőzetek feltárását.) R = k(H + y0)t r, r ii /za In----r 2 (1) ahol (i a gravitációs hézagtérfogat, k az áteresztőképességi együttható, r a kútsugár, H a nyugalmi vízoszlop a rétegben, y0 a vízoszlop a kútban, t a szivattyúzási idő, a = 0,33, R a depressziós sugár t szivattyúzási időpontban. A Q vízhozam számítása: ' {2) In — r A képletek használatánál először különböző í-hez iterációval kiszámítjuk az (1) képletből R1, R2 stb. értékeket és ezeket helyettesítjük a (2) képletbe, így kapjuk meg a Q vízhozamot. A galéria számítási képletei: Q = lDJí ~ y0Y-H2 ~ Vo H2 arc sinjf+-^ #2 (3) ahol A d2 ti Í2gd ~T I D — I^lcp, d a csőátmérő; p az egységnyi területen egységnyi idő alatt beszivárgó (tápláló) csapadék. A galéria vízgyűjtő területe közelítőleg háromszög, ha a galéria megszívóaknájánál a vízadó kőzet véget ér. Méretei a következő módon számíthatók (VII-32. és VII-33. ábra). ahol AiO “ (4) F ■if II (5) F =—. (6) V (F a vízgyűjtő terület.) VII-32. ábra. Magyarázó ábra talajvízre telepített galéria számításához /'juii un mim 11111111111111111111111111 VII-33. ábra. Magyarázó ábra talajvízre telepített galéria számításához 1264
