György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII-22 VÍZELLÁTÁS VII-27. ábra. Egyfelületű szűrőjű kútkiképzés, karottázsvizsgálatok, sózás, reométerezés,] robbantási vázlat Kavicsolással készített szűrőket elsősorban kisebb mélységű finomabb (homok, iszapos homok) vízadójú rétegeknél használnak. Űjabban nagyobb mélységű kutaknál is kezdenek elterjedni, csak ezek igen megdrágítják a mélyebb kutak építését a szükséges nagyobb kezdőrakat miatt. A szűrőcsövet kemény összeálló kőzetekben (pl. mészkő, homokkő) adott esetben el is lehet hagyni, ha a fúrólyuk fala szabadon megáll. Ilyen kút látható a VII-29. áhrán. A víz a szabadon álló szarmata mészkőből jön. Korrózióvédelemként itt 270/260 mm-es üvegszálas poliésztercsövet alkalmaztak a 318/314-es béléscsőhöz. (A VII-29. ábráról még később is szólunk, a kútrobbantásoknál.) d) A fúráshoz szükséges gépek kiválasztása. A kutak tervezéséhez és gyártásához fontos a fúróberendezés megfelelő kiválasztása, a kútátmérő és kút- mélység, illetőleg a fúrandó kőzet függvényében. (Nyilvánvalóan kisebb mélységre kisebb meghajtó motor szükséges.) Ehhez tájékoztatás a VII-2. táblázat, amely különböző mélységű kezdő rakatú, valamint szűrőcsövű kutakhoz adja meg a szükséges fúróberendezés típusát, illetve szükséges adatait. e) A leggyakrabban előforduló kútfúrási mód. Szemcsés, üledékes kőzeteknél leggyakrabban előforduló kutak fúrása az alábbi módon történik: Először a rendelkezésre álló eddigi fúrások és egyéb geológiai adatok birtokában nagyjából megjelölik a várható vízadó rétegek helyét és így a kútmélységet is. Ennek birtokában a tervező kb. 15—35 m mélységig — ha addig a vízadó réteg nem várható — előírja az iránycső (rendszerint 241 mm-es) letételét. Az iránycső becementálása után a kutat kis, rendszerint 145—185 mm átmérővel lefúrják az előírt mélységig. Ekkor a kútban geofizikai méréseket végeznek, legtöbbször SP és fajlagos elektromos ellenállásméréseket. Kívánatos a radiológiai mérés- sorozat is, így elsősorban természetes gamma-sugárzás mérés, neutron-gamma és gamma-gamma mérések. (Ez utóbbinak előnye, hogy csövezett szakaszban is végezhető.) A geofizikai ún. karottázsmérésekkel kijelölik a vízadó homok, kavics helyét, ennek alapján esetleg oldalfalmintát is vesznek a réteg minőségének megállapítására, majd a kutat felbővítik. Felbővítés közben a műhelyben elkészítik és a bővítés után beépítik a szűrőt úgy, hogy a toldócső a felszínig érjen, és ha szükséges, a szűrőt ki lehessen húzni. Szűrőmosatás, kúttisztítás után megkezdik a tisztító kompresszor ozást, mindig kis vízmennyiséggel és ha a víz letisztult, fokozatosan állnak át nagyobb hozamra. A víz letisztulása után szivattyúval mintát vesznek és kedvező adatok esetén a kutat véglegesítik. Ez abból áll, hogy a toldócső vet a béléscső aljá1258
