György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VII. Vízellátás

VII — 20 VÍZELLÁTÁS ^ Terep 210mtt A szűrőrakat a tulajdonképpeni szűrőből_ (93,0— —113,0 m), az alatta levő iszapzsákból (113,0—130,0 m) és a szűrő fölötti toldócsöbol (6?,9—93,0 m) áll. A szűrő a kút egyik leglényegesebb eleme. Az a feladata, hogy a vízadó rétegből a feltárt vizet tisz­Ál/t csóVerese Réfegsarrend to,00m terepszint VII-24. ábra. Dolomitba telepített nagyobb bánya- karsztakna vázlata ba oly mértékben emelkedőén kell építeni, hogy a betörő és tovafolyó vízben az emberek még ki tud­janak szaladni. Az előbbiekből is látható, hogy nagyobb méretű karsztakna készítése műszakilag nehéz és ezért drá­ga. Emiatt alkalmazását csak ott szorgalmazzák, ahol az geológiailag indokolt. Mélyfúrású kutak a) A mélyfúrású kutak fő részei, készítésük általános szempontjai. A VII-25. ábrán egy megépült mély­fúrású kút terve látható. E példán bemutatjuk a mélyfúrású kút fő részeit és építési módját. Ä kút legfelső része a 419/409 mm-es, 24,4 m hosszú ún. irány cső. Az irányeső biztosítja a kút egyenességét es"a felső vizek kizárását. Végét sarucementezéssel zárták, ami a cső végének megfogását és a víz kizá­rását biztosítja. A 324/314 mm-es 73,4 m-ig tartó következő cső a kútban az ún. béléscső, amely a furat falát beomlás ellen biztosítja és a felsőbb vizeket kizárja. Ezt pél­dánkban a cső palástcementezése is biztosítja. A pa- lástcementezés egyébként a béléscső lecsúszását is megakadályozza./A 73,4 m elérése után a 279-es JÉgdáfiSgigi.fokozatosan vitték le 93 m-ig. Ezen cső védelme alatt fúrták le a felső omlós, kavicsos ré­szeken. Ebbe helyezték bele a 203/192 mm-es szűrő­csőrakatot, majd a 279-es védőcsövet visszahúzták. (Szaggatott jelölés.) I //. _ Pahzstcementezés tön cement £63,W V/ztwzam gortze \ Iszapfogó /szapzsák- W cjc>r be] VII-25. ábra. Mélyfúrású kút részeinek jelölései, kút- csövezés, vízhozamgörbe 1256

Next

/
Oldalképek
Tartalom