György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VII. Vízellátás

VII — 20

VÍZELLÁTÁS

^ Terep 210mtt

A szűrőrakat a tulajdonképpeni szűrőből_ (93,0— —113,0 m), az alatta levő iszapzsákból (113,0—130,0 m) és a szűrő fölötti toldócsöbol (6?,9—93,0 m) áll.

A szűrő a kút egyik leglényegesebb eleme. Az a feladata, hogy a vízadó rétegből a feltárt vizet tiszÁl/t csóVerese

Réfegsarrend

to,00m terepszint

VII-24. ábra. Dolomitba telepített nagyobb bánya- karsztakna vázlata

ba oly mértékben emelkedőén kell építeni, hogy a betörő és tovafolyó vízben az emberek még ki tudjanak szaladni.

Az előbbiekből is látható, hogy nagyobb méretű karsztakna készítése műszakilag nehéz és ezért drága. Emiatt alkalmazását csak ott szorgalmazzák, ahol az geológiailag indokolt.

Mélyfúrású kutak

a) A mélyfúrású kutak fő részei, készítésük általános szempontjai. A VII-25. ábrán egy megépült mélyfúrású kút terve látható. E példán bemutatjuk a mélyfúrású kút fő részeit és építési módját. Ä kút legfelső része a 419/409 mm-es, 24,4 m hosszú ún. irány cső. Az irányeső biztosítja a kút egyenességét es"a felső vizek kizárását. Végét sarucementezéssel zárták, ami a cső végének megfogását és a víz kizárását biztosítja.

A 324/314 mm-es 73,4 m-ig tartó következő cső a kútban az ún. béléscső, amely a furat falát beomlás ellen biztosítja és a felsőbb vizeket kizárja. Ezt példánkban a cső palástcementezése is biztosítja. A pa- lástcementezés egyébként a béléscső lecsúszását is megakadályozza./A 73,4 m elérése után a 279-es JÉgdáfiSgigi.fokozatosan vitték le 93 m-ig. Ezen cső védelme alatt fúrták le a felső omlós, kavicsos részeken. Ebbe helyezték bele a 203/192 mm-es szűrőcsőrakatot, majd a 279-es védőcsövet visszahúzták. (Szaggatott jelölés.)

I //. _ Pahzstcementezés tön cement £63,W

V/ztwzam gortze

\ Iszapfogó /szapzsák- W cjc>r be]

VII-25. ábra. Mélyfúrású kút részeinek jelölései, kút- csövezés, vízhozamgörbe

1256