György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 1-93 1-184. ábra. A vízállás-tartóssági ábra megszerkesztése a vízállásgörbéből A gyakorisági görbe karcsúságát, illetőleg lapultságát a a mellett (1-185. ábra) a dimenzió nélküli variációs tényező is jellemzi. A vízállások, valamint a vízhozamok idősorai lehetnek szabályosak, sőt periodikusak és szabálytalanok. Sok esetben még a szabálytalanoknak látszó idősorok is felbonthatók periódusos összetevőkre. A periodikus összetevők összeadása lehetővé teszi a görbék extrapolálását. Szabályosság, kapcsolat nemcsak egy meghatározott helyen érvényesülő hidrológiai jellemzők között, illetve ezek változásában, hanem különböző helyeken észlelhető adatok, vízjárási elemek között is lehet, összefügghetnek egymással például egy vízfolyás két vagy több vízmércéjén észlelhető tetőző vízállások. Ha két vízmérce között sem vízhözzáfolyás, sem vízelfolyás nincs, a két vízmércén észlelt tetőző vízállásokat ábrázoló pontok, ha a koordináta-rendszer tengelyére a tetőző vízállásokat mérjük, a mércekapcsolati vonal mentén sűrűsödnek (1-186. ábra). A mércekapcsolati vonalat ismerve, a felsőbb vízmércén észlelt tetőző vízállások alapján meghatározhatók az alsóbb vízmércéknél később érvényesülő tetőző vízállások, vagyis az alsóbb szakaszok tetőző vízállásai előrejelezhetők. Elősegítik a mércekapcsolati vonalak a hibás észlelések megtalálását és javítását, valamint a mederváltozások kimutatását is. Ha ugyanis a meder alakja a két vizsgált mérce között megváltozik, módosul a mércekapcsolati vonal alakja is. Ha például a víz egy része bizonyos vízállások elérése esetén a mederből a hullámtérre vagy az ártérre kiömölhet, a mércekapcsolati vonal megtörik. Ha a korábban meglevő kiöinlési lehetőség töltések építése következtében megszűnik, a megtört mércekapcsolati vonal törése mérséklődik vagy teljesen megszűnik. 1-185. ábra. Különböző alakú gyakoriságú görbék és a hozzájuk tartozó a értékek
