Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

I. A csatornamű (A csatornahálózat)

3. táblázat. Az óbudai főgyűjtőcsatorna adatai

Főgyűjtőszakaszok

Vízlevezető

HoszEsés

Szelvény

képesség

m3/s

m

méret cm

alak

1. Óbudai szivattyú- telep Zsigmond tér

5.4

50

i

170/255

tojás

2. Bécsi út (Zsigmond tér és Bokor utca között)

3.8

930

i

150/225

tojás

3. Bokor u.— Nagyszombat u. — Corvin Ottó u. Flórián térig

2,6

1170

í

130/195

tojás

4. Miklós u. — a Miklós térig

1,2

591

i

110/165

tojás

Vészkiömlő (2 szeleppel) Tímár u.

1.0

2741

468

2-3

90

kör

4. A főváros csatornázási viszonyainak megjavítására irányuló törekvések (1913—1945)

A XX. század második évtizedében az óbudai főgyűjtő és szivattyútelep megépítése az egyetlen nagyobb szabású csatornázási alkotás.

A város fejlődése ebben az időszakban már kezdte szétfeszíteni a meglevő kereteket. Ennek következménye, hogy alig 4—5 évvel a balparti jelentős csatornaépítkezések után máris szóba került a pesti hálózat revíziója, továbbá a Duna-jobbparti városrész csatornázásának — ezideig elodázott — megoldása is.

Az óbudai (Zsigmond téri) szivattyútelep alépítményének építése. 1912