Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
XI. A vízgazdálkodás és a Fővárosi Csatornázási Művek
Élesztett iszap mikroszkópi képe A „Helyi vízgazdálkodási közfeladatok ellátásával kapcsolatos egyes hatósági jogok gyakorlásáról” szóló 5/1970. (XII. 31.) sz. OVH rendelkezés, többek között, kivonta a közcsatornákba bekötő házi és ipari szennyvíztisztító berendezések engedélyezését a vízjogi engedélyezési kötelezettség köréből és átadta azokat a tanácsoknak. Az eljárás folyamán újabb feladat, a szakvéleményezési kötelezettség hárul ránk. A szivattyútelepeinkre érkező szennyvíz szennyezett- ségi foka állandóan emelkedik. A laboratórium adatai szerint az angyalföldi szivattyútelepen átfolyó szennyvíz a legszennyezettebb. Szennyezettsége elsősorban ipari eredetű szerves és szervetlen anyag. A részletes adatokat figyelembe véve, igen kiugró értékekkel is találkozunk, pl. az 1967. I. 4-én 12 órakor vett vízminta 26,9 mg/l ciánt tartalmazott. (Egy ember halálos adagja 60 mg/l.) A bőrgyárak szennyező hatása a nagy szervesanyag-tartalomban és az éterextrakttal mérhető zsírtartalomban jelentkezik, pl. ugyanazon nap 18 órakor a lebegő szervesanyag-tartalom 818 mg/l, a zsiradék 1382 mg/l volt. A bőrgyári szennyvizek miatt magasabb a kloridtartalom is, mint a többi telepünkön. A bőrgyári szennyező anyagok elsődlegesen az újpesti szivattyútelepen jelentkeznek és innen kerülnek az angyalföldi telepre. Ez az újpesti szivattyútelep vizsgálati eredményeinél igen szembetűnő. Budapest szennyvizeihez viszonyítva, itt mértük a legmagasabb kloridtartalmat: 1059 mg/l-t, és a szennyvíz szárazanyag-tartalma — még átlagban is — messzemenően túlhaladja a többi telepét: 2197 mg/l. 378
