Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
VIII. A fővárosi csatornázás üzemeltetése
7. A Művek tanácsadó, felvilágosító és operatív szerepe a lakosság szolgálatában A 2250 km hosszú csatornahálózat részletes ismerete elengedhetetlenül szükséges nemcsak városrendezési, várospolitikai célból, de a lakosság igényeinek kielégítése szempontjából is. Budapest csatornahálózatának felmérése. A főváros csatornahálózatáról első ízben az 1887. évben jelent meg egy átnézetes 1 : 5000 méretarányú térkép, melyet a főváros mérnöki hivatala készített Lechner Lajos és Martin Ottó aláírásával. A térkép érdekessége, hogy feltüntette az 1860. év előtti időből származó csatornákat is. Hiányossága, hogy csak a Duna-balparti részt tartalmazza. A térkép egyetlen lapból áll és a magassági adatok mellett feltünteti a csatornaszelvények méretét. A térkép reambulálása (kiegészítése) az 1895. évben történt. A főváros megfelelő térképek hiányában megkezdte egy új, az akkori követelményeknek megfelelő, részletes térkép elkészítését. A térképezés négy részből: a a földalatti felvételből; a föld feletti helyszínelésekből, azaz a csatornahálózat térszíni nyomvonalvezetésének és mélységi adatainak meghatározásából; a magasságDunabalparH részének I CSATORNA HAIOZATA 'S”» Lépték 1:5000 t> ■■ Ss . rr ,-é u * ; * 19ÜÖ augusztus havában £ TANÁCSI III. ÜGYOSZTÁLY A pesti oldal csatornahálózati térképeinek borítólapja. A felvétel 1927 28-ban készült 4* • * ■ k 'v DunajobbparH részének CSATORNA HÁLÓZATA Lépték 1:5000 c® 1930 augusztus havában POLGÁRMESTERI III. ÜGYOSZTÁLY A budai oldal csatornahálózati térképeinek borítólapja. A felvétel 1928 -30-ban készült 317
