Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
VIII. A fővárosi csatornázás üzemeltetése
mérésekből, valamint a térképszelvények elkészítéséből állt. A részletesebb felvétel alapján ez a térkép- sorozat Budapest csatornázásának első részletesebb felvételét tartalmazza. Budapest területe 68 db., egyenként 1200 ölx 1000 öl = 1 200 000 négyszögöl = 431,6 ha nagyságú szelvényhálózat határvonalai között feküdt abban az időben. A hálózat abszolút adatainak meghatározásához a bal parton 5376, a jobb parton 4843, összesen 10 219 pontnak mérték fel a lánchidi mérce 0 (sem) pontjához viszonyított magassági fekvését. A felvételek eredménye a Budapest székesfőváros csatornahálózatának térképe c., 68 lapból álló, 1 : 5000 méretarányú térkép, melynek bal parti része 1928-ban, jobb parti része pedig 1930-ban készült el. A Csatornázási Művek megalakulása után a Művek első teendői közé tartozott^gy korszerű módszerekkel felvett csatornázási térképsorozat elkészítése. A feltérképezés — a munka terjedelmessége miatt — több évet vett igénybe. Elsősorban részletes búvárfelvételek történtek utcáról utcára. A föld alatti felmérés kiterjedt a csatornák hosszának, szelvényének, méretének és anyagának felvételezésére, a hálózatban meglevő összes bekötések helyének megállapítására. A hálózat helyszínelése a felszíni műtárgyak bemérésével történt a környező útvonalakhoz viszonyítva. A térképezés harmadik főfeladata volt a csatornák mélységi fekvésének megállapítása közvetlen függőleges méréssel. A negyedik munkafolyamatban a hálózat felszíni műtárgyainak abszolút magassági adatait állapították meg. A magassági felmérés egy ideig a Duna 0 (sem) pontjára vonatkozott. A 11.930/1951. OT sz. rendelet az országos alapszint kötelező használatáról, az országban különböző szervek által használt alapsíkokat egységesítette és eszerint az országos alapszintet a nadapi országos főalappont határozza meg. A Nadapra átszámított lánchidi geodéziai null- pont: 96,585 m az Adria tengerszintje felett. Újabban használják a balti alapsíkot is, mely 67,5 cm-rel alacsonyabban fekszik a nadapi alapsíkhoz képest. A vízügyi szolgálatban a vízállásjelentésekben használatos dunai vízmagasságokat a Vigadó téri mércének 1943. január 1-e óta 1 m-rel leszállított 0 pontjától számítják. Nadapi szintre vonatkoztatva ennek Adria tengerszintje feletti magassága 95,65 m. A három alapsík összehasonlítása: Lánchidi mérce Vigadó téri mérce Alapsík [m] [m] nullpontja Nadap 96,585 95,650 Balti 95,910 94,975 Különbség 0,675 0,675 A Művek által készített térképszelvényeken mindhárom alapszint adatai megtalálhatók. A feltérképezés által szolgáltatott adatokat 1 : 5000- es méretarányú részletes utcatérképeken dolgozták fel és ennek alapján készültek el az 1 : 5000 méretarányú átnézetes szelvények a főváros egész területére. A térképezés adatai nyújtanak alapot a Művek fel- világosító és tanácsadói tevékenységéhez. A tervező intézetek, hatóságok, állami szervek és magánosok részére nyújtott tanácsadás és felvilágosítás kiterjed a csatornahálózat nyomvonalvezetésére, helyszíni és magassági fekvésére, az ingatlanok bekötési lehetőségeinek megállapítására, a csatornákba bevezethető szenny- és csapadékvizek mennyiségi és minőségi felvételeinek meghatározására. A Budapest csatornázásáról szóló tanácsi rendelet szerint: a köz- és magáncsatornák, valamint ezek műtárgyainak építéséhez, átalakításához, bővítéséhez, megszüntetéséhez engedély szükséges, amelyet az építési hatóság a Művek szakvéleménye alapján ad meg. A csatornamű bármely létesítményének építése a Művek helyszíni ellenőrzése mellett történik. Az ingatlanon belüli házi és épületcsatornázási munkálatokat is ellenőrizzük. Az épületek állagmegóvásában is jelentős segítséget nyújtunk a falátnedvesedések, szivárgások, vízbetörések okainak felkutatásával. Ugyanígy szaktanácsot 318
