Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)
VII. A fővárosi csatornázás szervezete
Műszaki igazgatás Középítési főosztály Magánépítési és nyilvántartási főosztály Hálózatfenntartási főosztály Üzemi főosztály Árvíz- és belvízvédelmi igazgatás Általános csatornázási és belvízrendezési főosztály Árvízvédelmi főosztály Kereskedelmi igazgatás Pénzügyi főosztály Ellenőrző főosztály Elszámoló főosztály Anyaggazdasági főosztály Segédhivatal Ez a szervezet még a régebbi sajátos önálló vagyonkezelésű fővárosi intézmény jellegzetes alakját mutatta. Mindenfajta személyzeti ügy intézése (felvétel, besorolás, nyilvántartás, bérelszámolás stb.) egyetlen személyzeti főosztály hatáskörébe tartozott. A Középítési főosztály intézte a — mindenkor magánvállalatokkal végeztetett — fejlesztési munkák tervezéseit, vállalatba adását, ellenőrzését. A gazdasági működést évi költség- vetés szabályozta. Ennek és a Művek működéséről készített évi beszámolónak tervezetét a kereskedelmi igazgató állította össze, és terjesztette —a vezérigazgatóval együtt — az üzemi választmány jóváhagyása után az irányító polgármesteri gazda ügyosztályhoz. Ez a szervezeti tagozódás lényegében 1951. március közepéig volt érvényben. Utána az egységes állami vállalati szervezeti alapforma lépett életbe. A szervezeti tagozódás 1946 után a magánvállalatok fokozatos megszüntetésével, illetve az új típusú egységes állami vállalat intézményeinek kialakításával, az országos központi tervgazdálkodás kiépítésével, számos alkalommal módosult.10 A szervezet teljes átalakítása 1951 márciusában A sok változtatás után időszerű lett a szervezet teljes átrendezése. Az időközi alapvető módosításoknak megfelelően a szervezeti felépítés is gyökeresen módosult: az igazgató, főmérnök és főkönyvelő hármas főtago- zás szerint. Az 1951 március 16-ával életbe léptetett új szervezet melyet már nem a Művek vezetője, hanem az irányító hatóság szabott meg — a következő volt (szakosztályi rendszer) Igazgató alatt: Igazgatási osztály (Gazdasági, Iratkezelési csoport, vállalati ügyész, tűzoltók) Személyzeti osztály Tervgazdasági szakosztály [Terv- és statisztikai osztály (tervmegbízott, függetlenített termelési, ill. munkaverseny felelős, balesetelhárítási központi megbízott), Munkaügyi osztály (tervfelelős) ] Műszaki fejlesztési csoport Anyaggazdálkodási szakosztály (Anyagkezelési osztály, Anyaggazdálkodási csoport) Ellenőrző osztály Főmérnök alatt (Műszaki főosztály): Műszaki kalkulációs csoport (szabványügyi felelős) Csatornázási szakosztály (Magánépítési osztály, Nyilvántartási és Felvételezési osztály) Hálózatfenntartási szakosztály (Javítási osztály, Tisztítási osztály) Üzemellátási szakosztály [Gépészeti és szennyvízkezelési osztály (telepek), Műhely-, gépjármű- és szállítási osztály, függetlenített energiafelelős] Vízépítési szakosztály [Hegyi- és belvízrendezési osztály, árvízvédelmi csoport (telepek), Vízépítési csoport] Vállalati kivitelező osztály Főkönyvelő alatt (Pénzügyi főosztály): Könyvelési szakosztály (Könyvelési osztály, Anyagkönyvelési csoport, Vagyonelszámoló és nyilvántartó csoport) Pénzügyi szakosztály (Pénzügyi tervező csoport, Pénztár, Érvényesítő osztály) Értékesítő- és szolgáltatási osztály Bérosztály (Működött ezen felül Vállalati Újítási Bizottság, Vállalati Egyeztető Bizottság, Vállalati Számviteli Bizottság.)" Szervezeti egyszerűsítések 1951—1955 Az 1951 márciusában felállított — szakosztályi — szervezet sem lett hosszú életű. Általános törekvés volt az ügyvitel és szervezetének egyszerűsítése. A szervezet egyszerűsítése elsősorban abban nyilvánult meg, hogy az addigi szakosztályok helyébe egy18 Budapest csatornázása 273
