Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

VII. A fővárosi csatornázás szervezete

szerű osztályok léptek. Megszűnt továbbá az igazgató alá közvetlenül beosztott igazgatási osztály, mivel ezt az elnevezést nem tartották indokoltnak egy vállalati szervezetben.

A szakosztályi szervezet megszüntetésével egyes régebbi szakosztályok osztályokká, beosztott addigi osztályaik csoportokká lettek. Egyes esetekben azonban az addigi osztályok megtartották osztály elnevezésüket, de önálló osztályokká váltak.

Az egyszerűsítést jól mutatja, hogy az 1951. márciusi — bemutatott — szakosztályi szervezet 8 szakosztályából és 18 osztályából az 1953. év elején végrehajtott szervezeti egyszerűsítés után 12 osztály maradt, természetesen nagy számú — részben önálló — csoporttal.

Az 1955-ben végrehajtott újabb kisebb — szervezeti módosítás után a Vállalat osztályszervezete a következő képet mutatta:

Az igazgató közvetlen irányítása alatt álltak:

A titkárság, a vállalati ügyész, a titkos ügykezelő, a Gazdasági csoport

Személyzeti osztály

Tervosztály (Terv- és statisztikai csoport, Beruházási csoport)

Munkaügyi osztály (Normacsoport, Munkaerőgazdálkodási csoport)

Anyaggazdálkodási osztály (Anyaggazdálkodási és beszerzési csoport, Anyagkezelési csoport)

A főmérnök alá tartoztak:

Energetikus, biztonsági megbízott, főtechnológus

Üzemfejlesztési osztály (Műszakfejlesztési csoport, Hálózat- fejlesztési és tervezési csoport. Minőségi és műszaki ellenőrző csoport, Előkalkulációs csoport)

Csatornázási osztály (Csatorna engedélyezési és ellenőrzési csoport. Nyilvántartó és felvételező csoport)

Gépészeti osztály (Gépészeti tervezési csoport, Szivattyú- telepek üzemeltetési csoport)

Víz- és Mélyépítési osztály (Mélyépítési csoport. Árvízvédelmi és belvízrendezési csoport)

Hálózatfenntartási osztály (Javítási csoport, Tisztítási csoport)

Karbantartó és Gépjármű osztály (Műhelycsoport, Gépjármű és Szállítási csoport)

A főkönyvelő alá tartoztak:

Pénzügyi osztály (Pénzügyi tervcsoport, Számlázási csoport, Értékesítési csoport)

Könyvelési osztály (Könyvelési csoport, Anyagkönyvelési csoport, Vagyonnyilvántartó csoport)

Bérosztály (Bérszámfejtő és bérfelosztó csoport.)12

A szervezet hármas tagozata (igazgató, főmérnök, főkönyvelő közvetlen irányítása alatti egységek) azóta is változatlan.

A feladatok növekedése azonban a részletesebb tagozódást tette szükségessé. A Művek szervezeti tagozódása most a főosztályi beosztásra épül. Ezzel lehet elérni, hogy a vezető állású dolgozók csak kevés számú közvetlen beosztottat irányítsanak.

A Művek szervezeti felépítése az 1972. év elején Igazgató:

Igazgatási osztály:

— Titkárság

— Gondnokság

— Iratkezelés

Személyzeti osztály

Munkaügyi osztály:

— Belső ellenőrzés

— Polgári védelem

— Üzemrendész

— Szaktanácsadó Főmérnök:

— Biztonsági megbízott

Üzemfejlesztési főosztály:

Beruházási osztály

Tervezési osztály

Magánépítési osztály

Elálózatfenntartási osztály:

— Tisztítási csoport

— Javítási csoport

Gépészeti főosztály:

Műhelyosztály

— Gépjármű csoport

Üzemeltetési osztály

Nyilvános illemhely kezelési osztály

274