Garami Tibor - Gőbel József - Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1972)

VI. Csatornaépítési anyagok, módszerek

Főgyűjtőcsatorna építése pajzs védelmében (Könyves Kálmán körút). A csatorna építése - a talajvíz távol tartása érdekében — túlnyomásos légtérben történik. A túlnyomás (0,5 —1,2 atmoszféra) tartásához szükséges gépház. Itt helyezték el a légnyomással működő szerszámgépek (légkalapács, légfúró, injektáló készülék) működtetéséhez szükséges légsűrítőket és a hidraulikus sajtók mozgatásához a nagynyomású „pajzsszivattyút” (Fotó: Ligeti Béla)

mélységben folyt az építkezés. Helyenként talajvíz nehezítette a munkálatokat. A csatorna szelvényét a helyszínen betonozták, csak a boltozati zárókő volt előre gyártott betonidom. A beton egy térfogatrész cementből és három rész (Duna-kavics) adalékanyagból készült.

Hosszú szünet után, a hatvanas években, a kőbányai (déli) főgyűjtő két szakasza készült alagútépítési módszerrel. Elsőízben történt, hogy a csatorna építését túlnyomásos munkatérben végezték. A főgyűjtő két helyen keresztezi a MÁV vágányait. A Gubacsi útnál a hegyeshalmi vonal töltése, a Gyáli útnál pedig a Ferencvárosi pu. alatt halad át. A két keresztezés kö242