Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 4. Az árvédekezés
csak azokban a szelvényekben alkalmazható, ahol feltárásokkal egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a fedőréteg vízzáró, a töltés mentett oldalán pedig felszivárgás nem lehetséges (32. ábra). A szádfalsorral megszüntethetők a keresztszivárgások, a járatos és kontúrszivárgások és a talpszivárgás is. Ezért vízzáró fedőréteg esetében a töltés hidraulikus terhelésének a csökkentésére elvileg ez a védekezési módszer mindenütt alkalmazható. A tervszerűtlen szádfalverés következménuei Egy-egy szádfalsor azonban jelentős mértékben ronthatja a szelvény szivárgási viszonyait. A szádfal, különösen az árvédekezésnél alkalmazott kötés nélküli pátria lemez, a talajok legtöbbjében csak hézagosán verhető le. Hézag maradhat két-két lemez között, de verés közben rendszerint hézag alakul ki a lemez két oldalán is. Akkor tehát, ha a szádfalsor terepszintje víz alá kerül, ezeken a hézagokon át a víz könnyen bejuthat a szádfalsor mentett oldalára és így a szádfalsor a keresztszivárgásokat — a vízoldali rézsű szivárgási ellenállásának a kikapcsolásával — esetleg nem csökkenteni, hanem növelni fogja. A megkerülés hatásának a lecsökkentésére a szádfalsor felső része és a töltés rézsű közötti teret, a szádfal beverése után azonnal valamilyen vízzáró módon ki kell tölteni. A szádfalsoroknak lehet azonban egy másik előnytelen következménye is. A szádfalsorral, hogy vízzárást biztosítson, mindig le kell zárni a töltés szerkezetes talprétegét is. A szádfalsor alsó élének tehát a felszín alá kell érnie. Ha azonban a vízzáró fedőréteg vékony, ezt a réteget a szádfal átvághatja, esetleg szét is törheti. Eredménye ennek pedig az lehet, hogy a víz86 a az eredeti szivárgási vonal b ■ a felemelkedett szivárgásf vonal /r .- vizbeszivárgások a verés/ hézagokon 32. ábra
