Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 3. A szivárgások következményei
kad és a 3.1 pontban ismertetett rézsű felszakadáshoz hasonlóan, kivédhetetlen gátszakadás vagy altalajtörés következik be. A téli árvizeknél tehát, ha az árhullám emelkedik és közben a földfelszínek átfagynak, a homokosabb jellegű védvonalaknak azokban a szelvényeiben, amelyekben a rézsűk meredeksége, a szélnek való kitettsége, az átszivárgás sebessége, stb. szerint az átfagyás és a visszaduzzasztás veszélye és a talaj teljes átázási lehetősége feltételezhető, a víz kieresztéséről valamilyen módon gondoskodni kell. Törpe buzgár A buzgár mindig olyan egy ponton történő vízfeltörés, ami finom szemcséjű anyagot sodor a felszínre és azt rendszerint a feltörés helye körül ki- sebb-nagyobb tölcsér alakú kúpot alkotva, felhalmozza. A buzgárképződés lehetőségét mindig az altalaj rétegsorának a jellege határozza meg. Azokban a kétrétegű altalajokban, amelyekben a fedőréteg erősen kötött jellegű, az alatta levő vizet vezető réteg pedig nagyobb vastagságban is gyengén áteresztő, egyenletes szemcsenagyságú, tehát nem járatos településű finom, legfeljebb közép szemcséjű homok, törpe buzgár keletkezhet (25. ábra). Törpe buzgár Jelentkezhet: H kétrétegű"altalajon, finom homok vizet vezető rétegen fekvő kötött fedőrétegen a töltéstől távol is Megáll a szemcse kisodrás, ha a fellazult vizet vezető rétég ben a szivárgási se besseg a szemcse - mozgató kritikus sebesség alá csökken Veszélytelen jelenség amig imax < >t cs Jmox < Jt 73 25. ábra