Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 3. A szivárgások következményei
Talajforrások Kétrétegű altalajokban — ha a védvonal vízvezető rétege kavicsos homok vagy durva homok, a fedőréteg pedig finom homok átmeneti réteg, az erős felszivárgás, fellazulás az egyrétegű altalajok erős felszivárgásaihoz hasonló módon jelentkezik. A vízvezető rétegből felszivárgó víz azonban most már az átmeneti réteg szemcséit a réteg teljes vastagságában fellazíthatja és ahol valamilyen természetes vagy mesterséges ok miatt, a kilépési sebességek helyileg megnövekednek, kisebb-nagyobb foltokban elkezdődik a lebegtetés, a talaj szemcséinek apró forráscsoportokban történő táncolta- tása: a talajforrás (buzgárosodás) (21. ábra). В uzqárosoa'as Jelentkezhet.. Kétrétegű" a Itala/bán valamilyen vizvezetö rétegen fekvő 'finom- homok fedőréteg felületen, kisebb - nagyobb foltokban veszélytelen folyamat a töltéstől távolabb amíg: üt > ümax fa) veszélyes folyamat a töltés lábánál a hátrálás/ lehetőség (b) miatt Kétrétegű altalajokban számottevő oldalirányi szivárgás csak a vízve- zető rétegben van. Ezért a víznek a mentett területen a finom homok fedőrétegen keresztül, mindig alulról felfelé kell a felszínre lépnie. A kilépési gradiens nagyságát tehát ebben a rétegsorban már nem a szivárgások töltés alatti gradiense, hanem a fedőréteg alatt visszatorlódó víz nyomása, tehát a felhajtóerő és a fedőréteg vastagságának az aránya szerint kialakuló szivárgási gradiens határozza meg. Ha ez valahol, bárhol a mentett területen meghaladja a fedőréteg anyagának törési alapgrádiensét, a rétegfellazuláslebegési állapot, a talajforrás bekövetkezik függetlenül attól, hogy a vízvezető rétegben milyen szivárgási grádiensek alakultak ki. Ezért a finom homok fedőrétegben bekövetkező bármilyen foltokban történő talajforrás csak akkor veszélyeztetheti a védvonal állékonyságát, ha az át tud terjedni a vízvezető rétegre is. Ez pedig, ha a vízvezető réteg állékonysága a megfelelő szivárgási hosszal, az átmeneti réteg kilépő ellenállása nélkül is biztosítva van, nem tud bekövetkezni. Ezért a töltéstől távolabb, a védvonal biztonsági sávján kívül jelentkező talaj forrásoknál csak arról kell gondoskodni, hogy a feltörő víz a lebegtetett szemcséket a források helyéről ne tudja elszállítani. Ekkor a már kialakult egyensúlyi helyzet nem változhat meg, a törés tehát nem folytatódhat. 69 21. ábra
