Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 2. Szivárgások a védvonalakon
A fakadávizek megjelenési formái Jelmagyarázat: (1): vizet vezető réteg; (2): fedőréteg; (3): a meder felé törekvő talajvíz; (4): a vizet vezető rétegben kialakuló nyomásveszteségi vonal [(4a): erősen áteresztő, (4b): gyengén áteresztő fedőréteg]; (5): a töltés alatti „közvetlen” szivárgások határvonalának jellege; (6): az árhullám talajvízre ható hidrostatikai nyomása. — (Л): a közvetlen átszivárgások sávja (kb a „biztonsági” sáv); (B): a mentett terület mélyebb részein felszivárgó nyomás alatti talajvíz; (C): a terület homokosabb fedőrétegein keresztül a felszínre szivárgó talajvíz. nemcsak a medervíz nyomásának a hatása fog érvényesülni, hanem a peremi vizeké is. A fenti hidrológiai jellegű szivárgási rendszer alapján az árvizek alatti fakadó vizekkel kapcsolatban több megállapítás is tehető. Többrétegű altalajokban a mentett területen felszínre lépő ún. fakadó- vizek majdnem minden területen olyan alulról-felfelé szivárgó talajvizek, amelyek bár valahonnan a mederből kapják az utánpótlódást, az árvíz hidrostatikai nyomásának a hatására lépnek a felszínre. A talajvizek nyomás alá kerülésének, felszínre jutásának és utánpót- lódásának az előzőkben leírt szabálytalan rendszerében. mentett területről a védvonal felé haladva — bármilyen is a fedőrétegsor áteresztőképessége — mindjobban a keresztszivárgások törvényszerűségei fognak érvényesülni. Ezért minden védvonal mentett oldalán van egy olyan kisebb- nagyobb szélességű sáv, amelynek a fakadóvizei már szabályosan, egyedül a keresztszivárgások törvényszerűségei szerint fognak felszínre lépni. Ennek az „átszivárgási sávnak” a vízmennyisége, a töltés alatt átszivárgó vizek mennyiségének viszonylag nagy százalékát teszi ki. Ezenkívül ezen a sávon lép a felszínre az esetleges talpszivárgások vize és itt gyűlik össze a töltésen átszivárgó víz is. A közvetlen átszivárgások sávján tehát igen sok védvonalon gazdaságos egy olyan vízrendezést kialakítani, ami megakadályozza ezeknek a vizeknek a felszínen való szétfolyását és ezzel kár okozását is. A közvetlen átszivárgások sávján jelentkező felhajtóerőtől függ a védvonal altalajának az állékonysága és ezen a sávon kell szükség esetén gon58 14. ábra
