Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - A) A nagy területekre kiterjedő talajvizsgálatok alapelvei

heterogenitás valamilyen számszerű jellemzésével és a réteg, vagy a földmű vizsgált szelvényében előforduló talajok minőségi jellemzőinek a határértékei alapján, arányosítással lehet megállapítani.

(Pl. a vízépítésben az arányosító módszerrel a vizsgálandó rétegek vagy földművek minden mértékadó szelvényében, a szelvényben előforduló talajok „még vízzáró” és „már áteresztő” jellege alapján megállapítható a „még vízzáró” anyagok előfordulási aránya, jelen esetben a szelvény „vízzárósági” mutatója, aminek az értéke mindig 0 és 1 között mozog. 0 a teljesen áteresztő, 1 pedig a teljes egészében vízzáró anyagú rétegekben vagy földművekben.)

A vízzárósági mutató egyszerűen megállapítható hidraulikai jellemzője a vegyes anyagú rétegek, vagy földművek heterogenitásának. Értéke a rétegek keletkezési körülményeitől, földművekben pedig a földmű építésére felhasznált rétegek minőségétől és az építés módjától függ. Ezért értéke egy-egy típus területen belül a fedőrétegekben és ezekből a rétegekből épített földművekben is viszonylag csak kis határok között változik. (Pl. értéke az árvízvédelmi töltések feltárásánál a dunavölgy homokosabb jellegű déli öblözeteiben általában 0,4—0,6, a tiszavölgy agyagosabb jellegű öblözeteiben pedig mindenütt 0,6—0,9 körül jelentkezett.)

A vízzárósági mutató kis értékingadozása miatt felhasználható a típus területeken átvezető csatornák és a terület fedőrétegeiből épített árvízvédelmi töltések heterogenitásának a jellemzésére és a különböző minőségi jellemzőinek az arányosítására is.

Az arányosítás — ha a talajminták jellemzőinek a megállapítására részletes laboratóriumi vizsgálatok nem történtek — а II. rész, 7.52 pontja szerint, a vízzáró-áteresztő jellegű talajok minőségi határjellemzőinek a vizsgálatok szempontjából előnytelenebb értékeivel végezhető el.

d) Az építési földtan minősítő jellemzőinek alkalmazása a hidraulikai vizsgálatoknál

Az építési földtan különböző jellemzőivel értékelt rétegződési rendszerekben egy-egy létesítménnyel kapcsolatban várható szivárgások méreteit és erősségét mindig a folyamatok jellegének és a vizsgálatok céljának megfelelő módon kell megállapítani. Azoknak a folyamatoknak a méreteit tehát, amelyeknek a kifejlődését a nagy területek rétegződési adottságai határozzák meg, a rétegek minőségi jellemzőinek a területi átlagértékével, azokat a folyamatokat pedig, amelyek a rétegződés valamilyen szélsőséges adottságaitól függenek, a jellemzők előnytelen szélső értékeivel kell meghatározni. (Pl. az árvízvédelmi töltéseken, vagy a töltések alatt átszivárgó víz mennyiségét a rétegződési adottságok átlagos jellemzőivel, a védvonalak altalajának az állékonyságát pedig a jellemzők szélsőséges értékeivel kell meghatározni. De ugyanígy egy nyílt víztartással víztelenített munkagödörből kitermelendő víz mennyiségét a vízvezető rétegsor átlagos vastagságával és szivárgási tényezőjével, a gödörrézsűk

23