Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
I. Földtani és talajmechanikai vizsgálatok a vízépítésben - A) A nagy területekre kiterjedő talajvizsgálatok alapelvei
legnagyobb értéke. Összetettebb vizsgálatoknál pedig becsülhető a minőségi jellemzők területi átlagértékével végzett vizsgálatok megbízhatósága és ehhez kapcsolva megállapíthatók azok a tervezési alapelvek, amelyeket a rétegek szabálytalan településéből eredő hibák elkerülésére, a tervezéseknél alkalmazni ajánlatos. A kis területű létesítmények tervezésénél (vízművek telepítése, munkagödör víztelenítések, műtárgyak körüli szivárgások, stb.) a szabálytalansági mutató alapján a hidraulikai vizsgálatok megbízhatóságát, majd a tervezés alapelveit a következő módon lehet meghatározni: Ha a szabálytalansági mutató, a0: 0—0,15 A jellemzők területi átlagértékével végzett vizsgálatok eredményei a tervezések részére megbízhatóan elfogadhatók. 0,15—0,6 Az átlagértékekkel és a szabálytalanságok figyelembevételével végzett vizsgálatok eredményei mind az átlagértékektől, mind pedig a szélsőséges értékektől függő folyamatok szempontjából számszerűen elfogadhatók. 0,6 —0,85 Az átlagértékekkel és a szabálytalanság figyelembevételével végzett vizsgálatok eredményei a várható folyamatok jellegének a megítélésére elfogadhatók, a számszerű eredmények azonban már csak durva becsléseknek tekinthetők. > 0,85 A vizsgálatok eredményei megbízhatóan már számszerűség nélkül, csak a folyamatok jellegének a megítélésére fogadhatók el, a tervezésnél tehát a mindenre felkészülő „fokozatos kiépítés” elvét kell alkalmazni. Az árvízvédelem vizsgálatainál, ha valamelyik szelvényben a vizet vezető, vagy a fedőrétegsor szabálytalansági mutatója a0 > 0,85-nél, a szelvényben lejátszódó folyamatokat már nem lehet megítélni. A szelvényt „egyedi” szelvénynek kell minősíteni és megerősítési módját minden feltételezhető előnytelen adottság figyelembevételével kell meghatározni. Heterogén anyagú rétegek, vagy földművek minősítése A vízépítésben igen sokszor előfordul, hogy számszerűen kell értékelni olyan rétegek, vagy földművek minőségét is, amelyeknek az anyaga heterogén, szabálytalan megoszlásban és sűrűn váltakozva részben vízzáró-kohéziós, részben áteresztő-kohézió nélküli jellegcsoportba tartozik. (Lásd: 3. ábra.) Gyakori ilyen feladat a vegyes anyagú rétegekbe mélyített öntöző és belvíz csatornák, vagy a vegyes anyagokból épített árvízvédelmi töltések rézsűállékonysági vizsgálataihoz a mértékadó minőségi jellemzők megállapítása. Részletesen ezeket a jellemzőket csak a heterogenitás mértékének megfelelő sűrűségű feltárásokkal és mintavételekkel, és a rendszerint telítetlen, vagy száraz talajminták telítettség melletti jellemzőinek a vizsgálatával és a szabálytalan településekkel kapcsolatban már említett statisztikai módszerekkel lehetne megállapítani. Ilyen összetett vizsgálatok azonban a gyakorlatban rendszerint nem végezhetők. Ezért a heterogén anyagú rétegek, vagy földművek mértékadó minőségi jellemzőit csak a 22
