Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata
Pl. a példákban felvett szelvényben a 7.51 pont szerint szerkezetes talpréteg van. A talpréteg vastagsága és szivárgási tényezője ismeretlen. Mérhető volt azonban egy árvízinél a talpszivárgás kilépő magassága. Így az összehasonlító vizsgálatokkal megállapítható, hogy a talpréteg valamilyen lezáródása esetében a felhajtó erő milyen mértékben növekedhet meg. A töltés méretei: H = 3,8 m, В = 32,8 m, b = 14,4 m, Qm — 3. A nem befolyásolt kilépő magasság: hx = 0,40 m. Felhajtó erők a természetes körülmények között: 32.8 — 3,8-3 ha — ----- ----- -0,4 = 0,27 m. 3 2,8-0,4-3 0,27 Bt = ------------- -32,8 = 2,52 m. 3 .8 — 0,27 2,52 + 14,4 hk = ----------- -3,8 = 1,82 m. 3 2.8 + 2,52 Ha töltésláb leterhelése visszaduzzasztást okoz és a kilépő magasság megemelkedik, pl. az árvíz magasságának 0,6-szoros értékére: hr = 0,6-3,8 = 2,28 m. 32.8-3,8-3 ha = ---------------------- -2,28 = 1,89 m. 3 2.8 — 2,28-3 1,89 Bt = -------- ------- -32,8 = 32,5 m. 3 ,80 — 1,89 32,5 + 14,4 hk’ — ----------------- -3,8 = 2,72 m. 3 2.8 + 32,5 A töltéskorona alatti és ezzel a rézsű állékonyságát is veszélyeztető felhajtó erők növekedése: 2,72 — 1,82 Ahk= ------------------ 100 = + 49°l0. 1 ,82 8.54 Átfagyott töltések Téli árvizeknél számítani kell arra is, hogy a kötöttség nélküli és a gyengén vagy csak közepesen kötött anyagokból épített töltések felülete és biztonság)! sávjának a felszíne hideg és főképpen szeles időben több dm vastagságban is átfagyhat és a fagyott kéreg a töltésben és az altalajban szivárgó vizeket a mentett oldalon nem engedi a felszínre lépni. Ennek a visszaduzzasztásnak a hatását ajánlatos az előző pont szerint, hT = (0,8—0,9) H értékkel számítani. 8.6 Töltés erősítések A töltéserősítések hatékonyságát elsősorban a megerősített töltésekben kialakuló szivárgások, a szivárgási vonal mértékadó ordinátáinak a változásai határozzák meg. Ezek a változások pedig aszerint, hogy a töltéserősítés milyen módon, milyen anyagokkal, és a víz vagy a mentett oldalon történt, a töltés hidraulikus terhelését csökkentik, de növelhetik is. Ezért minden töltéserősítésnél az erősítés hatásának a vizsgálatához legelsősorban a szivárgási vonal várható változásait kell meghatározni. 218
