Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 8. Védvonalak keresztszelvényeinek vizsgálata

A töltéserősítések történhetnek a töltés magasításával és szélesítésével, szivárgók beépítésével és a két módszer együttes alkalmazásával is.

A töltések erősítése mind a mentett, mind pedig a vízoldalon történhet olyan anyagokkal, amelyek az új töltésrészbe kisebb átlagos áteresztőképességgel fognak rendelkezni, mint az esetleg már elöregedett, vagy járatos szivárgásokra hajlamos régi töltés, de történhet olyan anyagokkal is, amelyeknél ez az arány fordítva alakul ki, az új töltésrész lesz a réginél áteresz- több.

A régi és az új töltésrész áteresztőképességének a viszonyát minden esetben az átlagos szivárgási tényezők aránya fejezi ki:

к régi a — ------—

к új

Ez az arány, ha kiszámítására sem helyszíni, sem laboratóriumi vizsgálatok nem történtek, a következők alapján becsülhető:

Gyengén kötött, morzsalékos és már elöregedett anyagú régi töltések gyengén, vagy csak közepesen kötött anyagokkal (WL 45%, e:i, 3,5)

történő szélesítésénél:

a = 10 — 20

Erősen kötött anyagokból épített, de heterogén, tehát járatos szivárgásokra hajlamos töltések erősen kötött anyagokkal (WL A 45%, eM ^ 3,5) történő erősítésénél:

a = 20 — 50

Finom homokkal vagy homokkal történő töltés erősítéseknél, átlag:

a — 0,05

A finom homokkal, kavicsos homokkal történő erősítéseknél, ha azok hidromechanizációval történnek, mindig figyelembe kell venni a két töltésrész határfelületén kialakuló eliszaposodó, vízrekesztő réteg hatását. Ennek a rétegnek a vastagsága kb. 0,25 m-nek, áteresztőképessége pedig kb. 0,01 m/nap (1 • 10-7 m/s) értékűnek becsülhető.

A szélesített töltéseken át történő szivárgások számításai minden esetben a szivárgási tényezők aránya alapján, geometriai arányosítással megállapított olyan elméleti talpszélességű, homogén töltés feltételezésével történnek, amely elméleti töltésnek az áteresztőképessége már azonos az eredeti töltés átlagos áteresztőképességének az értékével.

A szélesített töltések szivárgás számításaihoz hasonló módon számíthatók a vízoldali szigeteléssel, a szigetelő maggal és a hidromechanizációval szélesített töltések keresztszivárgásai is.

219