Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 7. Védvonalak vizsgálatának végrehajtása
talanul változó szélességben vagy foltokban nedvesedni kezd, esetleg felületén már a víz is megjelenik, amikor az árvíz magassága a hullámtér felszínével egyezik, vagy azon csak 1—2 dm magasságra emelkedett fel. b) Összefüggő és kb. egyforma szélességű nedvesedés, majd szivárgás jelentkezhet a töltés lábvonalában és a töltésláb melletti kb. 1—5 m széles sávon, már 1—2 dm magas hullámtéri elöntésnél is azokban a szelvényekben, ahol a fedőréteg vékony és áteresztő, tehát felszivárgásra hajlamos, vagy a fedőréteg vastag és vízzáró, de a töltéstalp erősen szerkezetes és így a töltés alatt jelentős mértékű talpszivárgás tud kialakulni. A felszivárgást és talpszivárgást a jelenségek alapján nem lehet szétválasztani. Elhatárolhatók azonban egymástól a töltésláb egy kiemelkedőbb száraz foltján béléscsőben végzett egyszerű kis kézifúrással. Talpszivárgás esetében a fúrásból max 50—80 cm terep alatti mélységben a béléscső leszorításával a víz már kizárható, és a furat szárazzá tisztítható, a furatból kiemelt talajminták is már sodorhatok. Felszivárgás esetében azonban a víz szintje a furatban folyamatosan megmarad, abból kizárni nem lehet. A fedőréteg átfúrásával az altalajban szivárgó víz nyomása is megmérhető. Az ilyen fúrásokat azonban — tekintettel az esetleges folyós homokok feltörésére — csak a legnagyobb óvatossággal lehet végezni. c) Azokban a szelvényekben, ahol a hullámtér elöntése után pár napon belül a mentett területen, a töltéslábtól kb. 25—30 m-nél nagyobb távolságban is nedvesedő, vagy már vízzel elöntött foltok jelentkeznek, már nem csak a védvonal alatti szivárgásokkal, hanem olyan nyomás alá került talajvízzel is számolni kell, amelynek a feltörését a töltés semmiféle megerősítésével nem lehet megakadályozni. Ha tehát a mentett területen fakadóvíz mentesítésre is szükség van, azt csak valamilyen lecsapoló hálózattal lehet végrehajtani. A fenti megfigyeléseket az árvíz elindulásakor a hullámtér magasságának a változásai szerint, szelvényről szelvényre kell elvégezni és értékelni úgy, hogy végül ezekből az értékelésekből a védvonal, a jelenségek azonossága alapján, szakaszokra osztható legyen. Árvízi megfigue/ések /. A megfigyelendő adatok 67. ábra A jelmagyarázatot lásd a 68. ábránál 159
