Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 7. Védvonalak vizsgálatának végrehajtása
Árvízi meqf/Quc/ések // Helyszíni felveteti jegyzőkönyv minta Védvonal -gátőrjárós -szakasz - tkm-tAm OdÓ: fa/psőv: L Fakadóvíz IV RŐZSÜ’ h hó nap óra Tkm - tkm /. //. ж A в с 0-2 m 2-5 m 5-15 /77 Felszín >15 /77 0 -0,5 /77 0- 1.2 /77 > 1.2 /77 Felszín VI. 2. 0,000 - 1,500 ° 3. 0,150 - 0,250 wv 4 0,110 - 0,300 0,850- 0,980 wv vw 1 1 1 1 1 о 1 6 0,000 - 0,090 0090- 0,270 vw vW 0,270 - 0,350 VAA/ IIMI wv 0,650- 0.71,0 0Л0 - 0,850 0.850- 1020 1.020 - <050 — 50 — w llllll 1 1111 /50 150 llllll llllll — llllll 1,035 llllll 1,050- 1.120 — ____ i 111II 100 1320 - 1360 50 1360- 1500 — — 50 I stb. llllll 68. ábra Jelmagyarázat: 1. Az ázalgás-szivárgás jelentkezési formája: _____folyamatos, esetl eg hullámosán változó méretű; - szakaszos, ritmikusan ismétlődő; + egyedi, a környező jelenségektől eltérő jellegű; j ) felszíni elöntés. 2. A jelentkező ázalgás-szivárgás átlagos méretei: a) A talpsávon <L): I = 0—2, II = 2—5, III = 5—15 m között, IV = L > 15 m (fakadóvíz); b) A rézsűn (h): A = 0— —0,5, В = 0—1,2 m között; C — h > 1,2 m. 3. A felszín talajának az állapota: — - szilárd (Általában gyökeres, féregjáratos, közepesen, vagy erősen kötött talaj); лллллл ruganyos (Általában elő-gyökérszövevénnyel borított, szerkezetes kötött talaj); MINI felpuhult (Általában finom homok iszapos homok, vagy gyengén kötött talaj. 4. A szivárgások lehetséges jellege: a — felszivárgás az altalajból; b = talpszivárgás; c = kereszt-szivárgás a töltésben; d = hossz-szivárgás homokeres fedőrétegben. 160
