Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 7. Védvonalak vizsgálatának végrehajtása
védelmi sávon pedig tiszta vizű forrás, forrás csoport, vagy már talaj- szemcséket is kisodró valódi buzgár, csak pár liter/nap talajszemcsét kisodró törpe buzgár, vagy foltokban jelentkező talajszemcséket táncoltató talaj forrás. A felszíni szivárgások formájából az altalaj rétegsorának és a töltés anyagának a hidraulikai jellegére lehet következtetni. Ezért ezeket a jelenség formákat a fentiek szerint minden árvízi megfigyelésnél rögzíteni kell. Talajtani megfigyelések A szivárgásoknak mindig van valamilyen talajtani következménye is. Nem foglalkozva most a rézsűcsúszások és az altalajtörések különböző formáival mint jelenségekkel, a szivárgó felületek mind a rézsűn, mind pedig a védelmi sávon lehetnek szilárdak, ruganyosán feldagadhatnak, fel- púposodhatnak, vagy felpuhulhatnak és szétázhatnak. Mivel ezekből a felszíni talajtani jelenségekből rendszerint következtetni lehet a védvonalon és a töltésben előforduló talajok homokos, iszapos, vagy agyagos minőségére, ásványi jellegére és szerkezetére is, az árvízi megfigyeléseknek és feljegyzéseknek ezekre a jelenségekre is ki kell terjednie. A megfigyelési adatok rögzítése Az árvíz alatti folyamatok kialakulását az árvíz magassága és tartóssága, valamint az árvíz előtti és alatti időjárás, a csapadék és a napsütés is erősen befolyásolja. Ezért az árvízi jelenségek rögzítésénél mindig idősorokban kell feltüntetni az árvíz magasságát, az időjárást, az egyes jelenségek megjelenésének és kezdetének az időpontját, majd kifejlődésének a formáját és méreteinek az időbeli változásait. A tapasztalat szerzések céljából a fentieken kívül ajánlatos mindenkor rögzíteni az esetleges védekezési beavatkozások módját, mértékét, megfigyelhető következményeit és az árvíz alatti esetleges feltárások eredményeit is. Megfigyelések az árvíz elején, a hullámtér elöntésekor Az előzőekben összefoglalt megfigyelések az árvíz alatti jelenségek rögzítésére és értékelésére vonatkoztak. Vizsgálati jellegű, tervszerű megfigyelések végezhetők azonban a védvonal szivárgási adottságainak a tisztázására az árvíz elején, amikor a víz éppen eléri, majd elönti a hullámteret. A pár cm-es, vagy dm-es vízmagasságnál, ha a víz a mentett oldalon valahol megjelenik, a megjelenés ideje, helye és formája meghatározza azoknak a szivárgásoknak a jellegét, amelyekre a védvonalon, mint uralkodó szivárgási folyamatra, mind az árvédekezésnél, mind pedig az esetleges védvonal erősítéseknél számítani kell. Ilyen szivárgás lehet a vastag homokeres fedőrétegekben kialakuló rétegszivárgás (11. ábra), a felszivárgás (9. ábra), a talpszivárgás (10. ábra) és a fakadóvizek formái közül a talajvíz nyomás alatti feltörése (14. ábra). a) Vastag, de homokeres fedőrétegre vall az, ha a töltés mentett oldali lábvonala mellett max 5—10 m széles sávon belül, a felszín szabály158