Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 7. Védvonalak vizsgálatának végrehajtása

A jelenségek ritmusa, fajlagos hossza és formája A jelenségek ritmusa Árvízi jelenségek a védvonalakon mindig három féle formában jelent­kezhetnek: ugyanazon jelleggel és formában, de kisebb-nagyobb méretek­kel vagy erősséggel, hosszabb szakaszokon ismétlődve, „folyamatos”, vagy „szaggatott” ritmusban és „egyedileg”, a védvonalak csak egy-egy szelvé­nyében, vagy rövidebb szakaszon elszigetelve. A jelenségek ritmusát részben a védvonal domborzati viszonyai, rész­ben a védvonal rétegződési és talajtani adottságai befolyásolják. A folya­matos ritmusú jelenségek a legtöbb esetben az altalaj fedőrétegének vas­tagsága és minőség változásaira, a szaggatott ritmusú jelenségek általában a töltés minőségének a szabálytalanságaira, az egyedi jelenségek pedig az altalaj vagy a töltés helyi, vagy esetleges hibáira vezethetők vissza. (Pl. általában folyamatos ritmusú jelenség a talpszivárgás, a felszivárgás és a kéregtelítődés, szaggatott ritmusú a kereszt- és a konturszivárgás, egyedi jelenség a töltés csurgás és a buzgár stb.) A jelenségek fajlagos hossza és méretei A jelenségek ritmusát és méreteinek a változásait hosszirányban a je­lenségek „fajlagos hosszával”, keresztirányban pedig a jelenség legnagyobb és legkisebb „kiterjedési” méretével lehet értékelni. A jelenségek fajlagos hossza a vizsgált védvonal szakaszon a jelensé­get mutató szakaszok összegezett hosszának és a vizsgált szakasz teljes hosszának a %-os aránya. (Általában a védvonalerősítések szükséges mér­tékének a megállapításához használható fel.) A jelenségek keresztirányú méreteit, ha azok a rézsűn jelentkeznek, a töltésláb feletti magassággal, illetve az árvíz magasságához viszonyítva le­het rögzíteni és a jelenségek értékelésénél a különböző jellegű szivárgások megállapítására lehet felhasználni. (Pl. pár dm-es magasságú, folyamatos ritmusú rézsűszivárgás rendszerint talpszivárgásra, az árvízmagasság — V5 részének megfelelő magasságú rézsűszivárgásra, a foltokban jelentkező, vagy az árvízmagasság V2—V:rának megfelelő magasságú szivárgás a ré­zsűn, ha folyamatos ritmusú, keresztszivárgásra, ha pedig szaggatott rit­musú, konturszivárgásra enged következtetni.) A fakadóvizes sáv szélességét kb. 5—50 m-es lépcsőkben mindig a töltéslábtól kell becsülni, szigorúan figyelve a domborzati viszonyokra és arra, hogy ez a szélesség ne azokat a területeket foglalja össze, amelyeken a víz szétterült. A jelenségek formája Az árvízi jelenségek nagy része különböző formájú felszíni szivárgás a rézsűn, a rézsűláb melletti védelmi sávon és a mentett területen. A szivárgások ritmikusan jelentkező formája lehet foltokban, vagy összefüggő felületeken is kialakuló ázalgás (felületi nedvesedés), felületi szivárgás és járatos szivárgás. A felszínre lépő víz pedig lehet tiszta, zava­ros, vagy szemcséket is kisodró. A szivárgások egyedi formája lehet a rézsűn, vagy a rézsű lábánál csurgás, vagy csurgás csoport, tiszta vagy zavaros vízzel, a mentett oldali 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom