Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 7. Védvonalak vizsgálatának végrehajtása
Hidromechanizációs építésre jelhasználható anyagok A hidromechanizációval végzendő földmű építések lehetőségét és gazdaságosságát: a rendelkezésre álló anyagok ülepedési adottságai, az építendő földmű alakja, az építésre felhasználható géplánc teljesítőképessége és az árvízvédelmi töltéseknél különálló feladatként, a csurgalékvíz elvezetésének a lehetősége határozza meg. Az árvízvédelmi töltések építésénél az építendő földmű alakja, az egy folyóméter hosszba beépítendő földanyag mennyisége és a géplánc teljesítő képessége határozzák meg azt az időt, ami az odaszállított zagy leülepedéséhez rendelkezésre áll. Ennek alapján kell tehát mindenkor megállapítani azt a kiülepedési %-ot, amelyre az építésre felhasználható anyagok szem- eloszlása alapján számítani lehet és ebből kell a csurgalékvíznek azt a várható iszaptartalmát is kiszámítani, ami a vízelvezetés lehetőségét és módját határozza meg. Ezért a hidromechanizációs töltés építések lehetőségének, gazdaságosságának és végrehajtási módjának a vizsgálatához, az ülepedési idők és a kiülepedési %-ok összefüggésének a megállapítására, már a feltárások talajmintái alapján vizsgálatokat kell végezni. A laboratóriumi vizsgálatok a kiülepedési %-okra csak tájékoztató értékeket szolgáltathatnak. Ezért a végső adatok megszerzésére az ülepedések körülményeit mindig nagyminta vizsgálatokkal kell megállapítani. 7.7 Árvízi megfigyelések értékelése A védvonalakon várható szivárgások és ezek következményei szempontjából a védvonalak feltárási adatait megbízhatóan értékelni csak a védvonal árvíz alatti jelenségeinek az alapján lehet. Megnehezíti azonban ezt az értékelést az, ha az árvízi jelentések nem a ténylegesen megfigyelt jelenségeket rögzítik, hanem azokat a folyamatokat, amelyek a megfigyelő véleménye szerint a védvonalon lezajlottak. (Pl. erős vagy gyenge szivárgás a rézsűn, fakadóvíz stb.) Egy-egy árvízi jelenség több, különböző jellegű és veszélyességű folyamat eredménye is lehet. (Pl. szivárgás jelentkezhet a mentett oldali rézsűn a szabályos keresztszivárgások, a talp- és kontúrszivárgások, vagy a mentett oldali rézsű szerkezetes kéregsávjának a telítődése következtében is.) Az árvízi megfigyeléseket tehát csak akkor lehet a feltárási eredmények megbízható értékelésére felhasználni, ha azok szigorúan csak a ténylegesen megfigyelhető jelenségek formáját, hosszirányú kiterjedését, keresztirányú méreteit, vagy erősségét és megjelenési idejét rögzítik, az egyéni véleményeket pedig csak magyarázatként közlik. A védvonalak minden gyakorlati célú vizsgálatához, a védvonalak talajtani adottságainak hidraulikai értékelésére és az árvíz alatti szivárgási folyamatok számbavételére — nem számítva a már károsodást okozó jelenségeket — a következő árvíz alatti megfigyelések szükségesek: 156
