Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 7. Védvonalak vizsgálatának végrehajtása

A szivárgások súlyvonala Igen erősen változó minőségű vízvezető rétegekből álló vízvezető réteg­sorban, a rétegsor vízvezető képességének a súlyvonala rendszerint eltér a homogén és legfeljebb vízszintesen rétegzett vízvezető réteg feltételezésé­vel végezhető számítások által meghatározható súlyvonaltól. Ez az eltérés pedig jelentős számítási hibákat eredményezhet. Ezért azokat az erősen vál­tozó minőségű vízvezető rétegsorokat, amelyeknek hidraulikai jellege már nem értékelhető egyértelműen a réteg vastagságának, szivárgási tényező­jének, a rétegzettségi és szabálytalansági mutatójának a területi átlagér­tékével, olyan „egyrétegű” vízvezető réteggé kell átalakítani, amelyben a vízvezetőképesség súlyvonala azonos az eredeti rétegsorban várható víz­mozgások eredőjének a vonalával. (Részletesen lásd a 8.31 pontban.) 7.33 Az átmeneti rétegek jellemzői Az átmeneti réteg — a kötött fedőréteg és a vízvezető réteg közötti réteg — csak a vastagságától függően befolyásolja az altalajban kialakuló szivárgásokat. Ezért minden vizsgálat előtt egy próbaértékeléssel ajánla­tos megállapítani, hogy ez a réteg az adott szelvényben milyen arányban befolyásolja a szivárgásokat, tehát az altalaj vízvezető képességét, vagy a fedőréteg áteresztőképességét és eszerint kell ezt a réteget a vízvezető vagy a fedőrétegek között figyelembe venni, vagy teljesen elhanyagolni. Nem hanyagolható el azonban az átmeneti réteg a fedőrétegsor törési folyamatának és a törési határgrádiensének a megállapításánál. 7.34 A fedőrétegsor jellemzői A fedőrétegsor hidraulikai és talajmechanikai jellemzői közül mérték­adónk: a rétegsor egyes rétegeinek vastagsága és minőségi jellege, a víz és a mentett oldali szivárgási ellenállása, majd a mentett oldali mértékadó vastagsága és törési határgrádiense. A fedőrétegsor vastagsága A fedőrétegsor vastagsága és minősége az altalajban várható szivárgá­sokat, a szelvény hidraulikai terhelését — a hosszirányú nyomás-kiegyen­lítődés miatt — csak a szelvény környezetében levő átlagos értékeivel, a szelvény teherbíró képességét, az állékonyságát pedig a mentett oldali töl­téslábnál levő tényleges értékével befolyásolja. Ezért a szivárgások nyo- másveszteségi vonalait mindig a szelvényben és a szelvény környezetében ismert fedőrétegsor átlagos vastagságával és minőségi jellegével, illetve a képletgyűjtemény szerint, a fedőrétegsor víz, majd mentett oldali szivár­gási ellenállásának az átlagos értékeivel, az állékonyságot pedig mindig a mentett oldali lábvonalban megállapított tényleges vastagságával, vagy ha ez ismeretlen, statisztikai vizsgálatokkal meghatározott minimális értéké­vel kell számítani. A fedőrétegsor átlagos vastagságát — a felszín domborzati befolyásá­nak a kiszűrésére — minden esetben az átlagos víz és mentett oldali te­repszintekkel és a fedőrétegsor alsó felületének az átlagos magassági szint­jével kell megállapítani. in 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom