Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 7. Védvonalak vizsgálatának végrehajtása
Ezeket a fúrásokat a fedőrétegsor alatti vizet vezető rétegbe legalább 0,5—1,0 m mélységig, vastag fedőrétegeknél pedig legalább az árvíz két és félszeres magasságának megfelelő mélységig kell lemélyíteni. A fedőréteg feltáró fúrásokkal elsősorban annak a réteghatárnak a mélységét kell megállapítani, amelyen áthaladva a víz a vízoldalon már az altalaj vizet vezető rétegébe jut, a mentett oldalon pedig a vizet vezető rétegből felfelé törekedve először kell áthaladnia kötött anyagú rétegszakaszon (63. ábra). Az esetleges átmeneti réteg vastagságát természetesen ugyancsak a fedőréteg feltáró fúrásokkal kell megállapítani. Védvonalak feltárása (///■) /1 fedórétegsar mértékadó jellemzői 63. ábra Az egyedi szelvények feltárása Az egyedi szelvények nem mértékadóak a vizsgálatok rendszerében. Ezért ezekben a szelvényekben csak a megerősítések hatékony módjának és szélességének a megállapítására kell feltárásokat végezni. Ehhez pedig rendszerint elegendő a mentett oldali töltésláb környékén a szelvényben és ettől jobbra-balra az egyedi jelleg morfológiai határán, a védvonal vizet vezető rétegét is legalább 1—1,5 m mélyen harántoló, egy-egy kézifúrást lemélyíteni. A töltések feltárása A védvonalak töltéseinek hidraulikai és szilárdsági jellemzőit mai ismereteink szerint csak fúrásokkal, kutató aknákkal vagy kutató résekkel és a talajminták laboratóriumi vizsgálatával lehet megállapítani. Geofizikai vagy izotópos vizsgálatok erre a célra legfeljebb csak kiegészítésként, a megállapított jellemzők hosszirányú vetíthetőségének az ellenőrzésére használhatók. A védvonalak töltéseinek a részletes vizsgálatára minden vizsgálandó szelvényben a töltés korona mentett oldali szélén, a terepfelszín alá kb. 2 m mélységig fúrást, kutató aknát, vagy kutató rést kell telepíteni. 139
