Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 7. Védvonalak vizsgálatának végrehajtása

mát és sűrűségét, ezzel a védvonal „feltártságának” az összehasonlító alap­ját is, csak a védvonal adottságaihoz kapcsolva, tájékoztató módon lehet előírni. a) „Összehasonlító” vizsgálatok esetében, „vizsgálati” szakaszonként, a szakasz átlagos és szélsőséges adottságait képviselő 1—1, de km-ként leg­alább 2 szelvény feltárása szükséges a vizsgálatok megbízható elvégzéséhez. b) „Statisztikai” vizsgálatok esetében, a vizsgált szakasz állékonysági viszonyainak a számszerű értékeléséhez, a szakasz átlagos és szélsőséges adottságait arányos hosszakkal súlyozva képviselő szelvények számát a védvonal jellege határozza meg: — nyugodt jellegű, egyenletes domborzati, morfológiai és környezeti, valamint rétegződési adottságokkal rendelkező védvonalakon km-ként 2— 4 db; — nyugtalan jellegű, erősen változó adottságú védvonalakon pedig 4—8 szelvény feltárása szükséges a vizsgálatok elvégzéséhez. A jellemző szelvényekben a fedőrétegsor rétegzettségének és vastag­ságának a megállapítására egy-egy kézi fúrás szükséges a hullámtéren és az anyagárok fenekén, egy a mentett oldalon a töltéslábtól kb. 3—-6 m tá­volságban (62. ábra). Védvonalak feltárása (H) A fa Пет rá szc/vénuek feltárása a Jelmagyarázat. Alapfeltárások: (G): az öblözet vízvezető rétegét feltáró esetleges fú­rások, vagy geofizikai vizsgálatok; (a): a mentett oldali fedőrétegsor mértékadó jel­lemzőit megállapító fúrás; (b): az anyagárok feltárása fúrással, vagy kutató aknával; (c): a hullámtéri fedőrétegsor jellemzőit megállapító fúrás; (e): a (töltés minőségét megállapító fúrás kutató akna, vagy kutató rés; (F): az anyagnyerő helyek rétegsorát megállapító fúrások vagy kutató aknák. Esetleges kiegészítő feltárások: 1. A fedőréteg-vastagságok változásainak a megbízha­tóbb számbavételére: — kézi fúrások az (a) jelű mentett oldali fúrástól kb. 5 és 30 m távolságban 1—1 fúrás a terep adottságai szerint telepítve; — szondázások, esetleg kis mélységű geofizikai vizsgálatok a mentett oldalon a védvonallal párhuzamosan, a feltárt szelvénytől jobbra-balra, kb. 100—100 m távolságig; 2. A típusszakaszok hatá­rainak a megállapítására azokon a szakaszokon, ahol a szakaszhatárokat a fedőréteg­sor átlagos vastagságának az ugrásszerű megváltozása határozza meg: szondázások a mentett oldalon a feltételezett szakaszhatártól jobbra-balra, vagy geofizikai vizsgá­latok a típusszakaszok szélső szelvényeinek a fúrás adataira támaszkodva. 138 62. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom