Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)

II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 6. Védvonalak vizsgálati rendszere

A védvonalak állékonysága statisztikai módszerekkel háromféle módon értékelhető:

a) Hosszirányú értékeléssel, az előírt mértékadó árvízszinttel számolva, a vizsgált szakaszra felvett biztonsági alaptényező értékénél (6.2 pont) nagyobb biztonságú szakaszok összes hosszának a vizsgált szakasz teljes hosz- szára vonatkoztatott %-os megállapításával.

Pl. a számítások közlése nélkül, csak az ábrázolások és az értékelések bemutatására, a 60. ábra egy 4100 m hosszú védvonalszakasz jellemző szelvényeinek az adatait és a 8. fejezetben közölt képletgyűjtemény szerint kiszámított altalaj állékonysági mutatóit foglalja össze, a 8.1 pont és a 70. ábra jelölései szerint.

Az ábra adataiból a vizsgált védvonalszakasz altalajának az állékonysági viszonyai (a kötött fedőréteg felszakadása: пак és a buzgár veszély: пав) a 6.42 pont szerint közvetlenül értékelhetők. A jellemző szelvények állékonysági mutatóinak a hosz- szakkal súlyozott értékeiből pedig kiszámítható a vizsgált szakasz altalaj állékonyságának a súlyozott középértéke és ennek szórása is (па = 1,14 és о a = 0,218).

A következő lépésben felvéve a 6.2 pont szerint a vizsgált szakaszra a biztonságok összehasonlító alaptényezőjét — jelen esetben az egyszerűség kedvéért щ = 1-nek, „hosszirányú” statisztikai vizsgálatokkal megállapítható, hogy az altalaj állékonysági biztonsága a szakasz teljes hosszának a 73%-án eléri és meghaladja az alapul felvett értéket, a biztonsági mutatók 95%-os gyakoriságú legkisebb értéke pedig: nmin 95% = 0,72

A fenti statisztikai adatok tehát már alkalmasak arra, hogy a védett érték nagysága, a védhetőség, a sorrendiség stb. alapján a védvonal megerősítésének a szükségességéről dönteni lehessen.

b) Magassági értékeléssel, a különböző árvízmagasságok feltételezésével kiszámított állékonysági mutatók összefüggése alapján, annak az árvízmagasságnak a megállapításával, amely mellett a szakasz teljes hosszának a biztonsága a megkívánt értéknél nagyobb.

Pl. a 60. ábra adatai alapján a vizsgált szakaszon a mértékadó árvízmagasság átlagos értéke Hát;. = 2,89 m, a szakasz vízmércéjére vetítve 97,85 m orsz. árvízszint.

c) Együttes értékeléssel, a hosszirányú és magassági értékelés összevonásával, a különböző valószínűségű árvízszintekhez tartozó, megkívánt biztonságú szakaszok %-os hosszának a megállapításával.

A statisztikai értékeléseket igen bizonytalanná teheti az, ha a statisztikailag feldolgozott jellemző szelvények között „egyedi” szelvények is szerepelnek. Ezért a statisztikai értékelések előtt mindig meg kell vizsgálni a szelvények biztonsági mutatóinak az adatsorát, hogy az adatok között nem szerepelnek-e olyan kiugró értékek, amelyek már nem tartoznak a szabályos szórások keretébe. Ezeket a szelvényeket, ha rövid szakaszt képviselnek, az egyedi szelvények közé kell sorolni. Ha pedig a kiugró értékek valahol egymás mellett sorozatosan jelentkeznek, a védvonal értékelése és megerősítése szempontjából ezeket a szelvényeket külön „vizsgálati” szakaszként kell értékelni.

6.44 A. statisztikai értékelések megbízhatósága

A védvonalak állékonysági viszonyainak az értékelésére szolgáló vizsgálatok eredményeinek a megbízhatóságát elsősorban a jellemző szelvényekben rendlkezésre álló geometriai, rétegződési és talajmechanikai ada127