Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 6. Védvonalak vizsgálati rendszere
tok hibahatárai, másodsorban a jellemző szelvények száma, sűrűsége és eloszlása határozzák meg. A jellemző szelvények feltárásával és a feltárt szelvények számának a növelésével tehát az értékelések megbízhatósága — természetesen mindenkor csak az alapadatok hibahatárain belül — elméletileg tetszés szerinti mértékben növelhető. A vizsgálatokhoz a szelvények méretei és környezeti adottságai a védvonal helyszínrajzáról, kereszt- és hossz-szelvényeiből, a szükség esetében egyszerű felméréssel, a védvonal bármelyik szakaszán meghatározhatók. A védvonalak altalajának a rétegződése és az egyes rétegek, valamint a töltés anyagának a minőségi jellemzői azonban sok esetben csak korlátozott számú feltárásból állapítható meg. Ezért az állékonysági vizsgálatok menetét és megbízhatóságát majdnem kivétel nélkül csalc a rendelkezésre álló feltárási adatok határozzák meg. A feltárási adatok természete és jellege alapján a statisztikai értékelésékhez szükséges vizsgálatok a következő módszerekkel végezhetők. Becslő értékelések Becslő értékelések végezhetők a védvonalak minőségi jellegének és állékonysági mutatóinak, valamint fakadóvíz viszonyainak tájékoztató számbavételére akkor, ha a védvonal geometriai és környezeti adottságait az egész védvonalra egységesen, csak becsült átlag és szélső értékekkel, a ré- tegződési és talajmechanikai adatait pedig csak az egész öblözetre egységes módon, a völgy földtani térképei és leírásai alapján, becsléssel lehet megállapítani. A becslő értékelések még nem statisztikai vizsgálatok. Ezért eredményei számszerű értékelésekre alkalmatlanok. Lehetővé teszik azonban, hogy a védvonal állékonysági és fakadóvíz viszonyairól valamilyen kép kialakítható és a védvonal esetleges megerősítésének az okszerű és gazdaságosnak mutatkozó módja, a számszerű értékek összehasonlításával kiválasztható legyen. Tájékoztató jellegű értékelések Tájékoztató jellegű értékelések végezhetők akkor, ha a vizsgált védvonal jellemző és egyedi szelvényei már kijelölhetők, a szelvények geometriai és környezeti adatai ismeretesek, de a rétegződési és talajmechanikai adatokat csak a völgy földtani térképei és leírásai, valamint az esetleges egyéb feltárási adatai alapján, az egész védvonalra egységesen csak a valószínű középértékek becslésével lehet megállapítani. Ekkor a vizsgálatokat jellemző szelvényenként, a szelvények tényleges geometriai és környezeti adataival, de minden szelvényben ugyanazokkal a rétegződési és talajmechanikai adatokkal kell elvégezni. A tájékoztató jellegű vizsgálatoknál a szelvényekben megállapított különböző mutatók már statisztikai módszerekkel értékelhetők. Az így értékelt mutatók középértékei azonban — a becsült rétegződési és talajmechanikai jellemzők felvételétől függően — egyes szakaszokon a tényleges értékek felett, másokon pedig alatt fognak kialakulni, a mutatók szórása pedig — mivel a vizsgálatok eredményei csak a szelvények geometriai ada128
