Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 6. Védvonalak vizsgálati rendszere
A megerősítendő védvonalak kijelölése A megerősítendő védvonalakat részben az árvédekezési tapasztalatok, részben a védvonal meglevő adottságai és a védvonalra előírt követelmények összehasonlítása alapján lehet kijelölni. A megerősítések ütemezése A megerősítési munkák végrehajtását kétféle módon lehet ütemezni: a) Azonnali kiépítéssel, a megerősítésre kijelölt védvonalakat, védké- pességi hiányainak a jellege és mértéke szerint szakaszokra osztva, majd szakaszonként megerősítve azonnal a központilag előírt értékű biztonságra. b) Fokozatos kiépítéssel, az első fokozatban a megerősítésre kijelölt védvonal teljes hosszán kijelölve, majd megerősítve a leggyengébb szelvényeket vagy rövidebb szakaszokat, de csak olyan mértékig, hogy a védvonalon a biztonság mindenütt egyenlő értékű legyen és egy későbbi második fokozatban, az egész védvonalat megerősítve a központilag előírt teljes értékű biztonságra. 6.4 Védvonalak állékonyságának vizsgálati és értékelési módszerei Hosszabb védvonalak állékonysági és fakadóvíz viszonyai a vizsgált szakasz jellemző és egyedi szelvényeiben meghatározott állékonysági mutatók és fakadóvíz jellemzők alapján grafikus vagy írott hossz-szelvényeken és különféle statisztikai feldolgozással értékelhetők. 6.41 Az egyedi szelvények vizsgálata és minősítése A védvonalak egyedi szelvényeiben a szelvények átlagostól eltérő, zavart jellege miatt, az árvíz alatti folyamatok rendszerint számbavehetetle- nek. Az árvízvédekezésnek statisztikája szerint ezekben a szelvényekben jelentkeztek a védvonal legtöbbjén a legveszélyesebb és a legnagyobb védekezési munkát igénylő folyamatok is. Ezért ezeknek a megbízhatatlan szelvényeknek az alapján soha sem szabad egy-egy hosszabb védvonal szakasz védképességét megítélni és még kevésbé szabad еду-két előnytelen egyedi szelvény alapján, egy-egy hosszabb szakaszt azonos módon megerősítendőnek minősíteni. Az egyedi szelvényeket a vizsgálati szakaszoktól mindig különválasztva, az árvízi jelenségek alapján megítélt folyamatok figyelembevételével, egyedileg kell megerősíteni, ha szükségesnek mutatkozik még olyan túlméretezett módon is, hogy a szelvény állékonysága minden eshetőségre biztosítva legyen. (A szivárgások lezárása résfallal, széles terhelő padka a mentett oldalon stb.) Az egyedi szelvények legfeljebb pár száz méter hosszra terjedhetnek ki. Ezért a megerősítések gazdaságossági szempontjai ezeknek a szelvényeknek a vizsgálatánál elhanyagolhatók. 123
