Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 6. Védvonalak vizsgálati rendszere
6.42 Védvonalak értékelése hossz-szelvényeken A hossz-szelvényeken történő ábrázolásnál a vizsgált szakasz minden mértékadó adatát és értékelő jellemzőjét hossz-szelvényen vagy hossz-szelvényeken kell ábrázolni. Grafikus vagy írott hossz-szelvényeken kell feltüntetni: a mentett ol- dali terep és az árvíz nagyságát, a memtett oldal i fedőréteg vastagságát, a vizsgalati "szakaszok halárait, fiellgffizojes egyedi szelvényeit, majd a jellemző szelvényekben megállapított különböző állékonysági mutatókat, és fakadóvíz jellemzőket és ha lehetséges, a megfelelően értékelt árvízi megfigyeléseket is. ______________ A Tíőssz-szelvények alapján szakaszról szakaszra megállapítható az esetleges árvízvédekezések valószínű szükségessége, várható helye és módja, majd az esetleges védvonal fejlesztés részére a szakaszok állékonyságának a mutatói, érmék alapján az. elsősorban megerősítendő szakaszok helye és hossza, végül az összehasonlító vizsgálatok eredményei alapján".szakasz-— ról szakaszra a megerősítések leghatékonyabb módja is. A hossz-szelvény ábrázolás elsősorban a tervezési munkát segíti elő. Ezért igyekezni kell ugyanazon a hossz-szelvényen feltüntetni minden olyan adatot, ami a védvonal megismeréséhez és a tervezői, valamint az árvédekezési munkák megbízhatóbb elvégzéséhez szükséges lehet. 6.43 Védvonalak értékelése statisztikai módszerekkel Hosszabb védvonalak állékonysági és fakadóvíz viszonyai értékelhetők a jellemző szelvényekben megállapított különböző mutatók hosszukkal súlyozott középértékei és szórása alapján, statisztikai módszerekkel is. Nem kapcsolhatók be természetesen ezekbe az értékelésekbe az egyedi szelvények és a töltés rézsűk állékonysága sem, abban az esetben, ha a rézsűk állékonyságának a meghatározására csak a rézsűállékonyság mértékadó szelvényeiben történtek vizsgálatok. Szabályos eloszlású gyakoriságok számítása Jelölések: a; a vizsgálandó adatsor egyes értékei, p; az egyes értékek súlya, N az értékek száma. , - Ka-i-Pi) A súlyozott számtani középértek: a = 2p; A szórás:о= 1 í l\aj— a)-p; t Pi a A fajlagos szórás: C = — a A szórás tájékoztató megállapítása kevés számú adat esetében, az adatsor „terjedelme” alapján (8. táblázat, A oszlop): О = C ■ (dinax — d/nin) Statisztikai értékelések a) Az adott M %-os valószínűséggel előforduló amax és ат-,п határértékek: (8 táblázat, В oszlop): M Г ==^/0 tábl. -X &tnus, min = fl i X ö A 124
