Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (OVH, Budapest, 1976)
II. Az árvízvédelem földműveinek vizsgálata - 6. Védvonalak vizsgálati rendszere
számban, de legalább egy-egy szelvénnyel képviselnie kell a szakasz geometriai és környezeti adottságainak a középértékeit, valamint a két átlagosan szélsőséges értéket olyan eloszlásban, hogy a szelvények vizsgálatának az eredményei a statisztikai értékelésekhez, az árvízmagasság, a hullámtér szélesség, a rézsű forma stb. alapján hosszirányban súlyozhatok legyenek. A rézsűállékonysági mértékadó szelvényei Az azonos, vagy közel azonos jellegű anyagokból épült és azonos geometriai és környezeti adottságúkkal rendelkező töltések rézsűinek az állékonyságát uralkodóan az árvíz magassága és tartóssága határozza meg. Ezért ha egy vagy több egymás melletti vizsgálati szakaszon belül a töltés alakja azonos és valószínűsíthető, hogy a töltésbe beépített anyagok minőségi jellege sem változik és az esetleges töltés erősítések sem különböznek egymástól, a töltés állékonyságát elégséges minden vizsgálati szakaszon csak abban az egy, esetleg két szelvényben megvizsgálni, amelyben az árvíz magassága a legnagyobb. Egyedi szelvények Egy-egy típus szakasz uralkodó rétegsorát rendszerint utólagos földtani hatásokra, kisebb foltszerű területeken vagy keskeny területsávokon, részben vagy egészben valamilyen más réteg vagy rétegsor is helyettesítheti. Ahol tehát a védvonal ezeket az egyedi rétegsorral rendelkező területeket vagy területsávokat keresztezi, a szelvények altalajának a rétegsora és esetleg a töltés minősége is megváltozhat. Ezekben a szelvényekben, vagy rövidebb szakaszokon tehát a típus szakaszokon várható folyamatoktól eltérő jellegű és mértékű szivárgások is jelentkezhetnek. Ezért ezeket azaz „egyedi” szelvényeket a védvonal szakaszokra osztásánál mindig külön keli választani és a vizsgálati szakaszoktól elkülönítve kell vizsgálni és értékelni is. Ilyen „egyedi” szelvények minden védvonalon elsősorban a régi medrek szegélyei, ritkábban a mederáttörések középvonalai és egyes területeken a védvonalat keresztező homokbucka vonulatok. Egyedi szelvényeknek számítanak természetesen minden védvonalon a műtárgyak és azok a szelvények, amelyek adottságai valamilyen mesterséges beavatkozás hatására alakultak ki (pl. kopolyák stb.). 6.34 Fejlesztési szempontok A védvonalak előzőkben ismertetett szakaszokra osztásához csatlakoznak a védvonal fejlesztésének a szempontjai, vagy a fejlesztések hatósági előírásai. A megerősítésre szoruló védvonalak kiválasztásának és a megerősítések ütemezésének az alapelveit — népgazdasági szempontok figyelembevételével — az árvízvédelem központi fejlesztési tervei határozzák meg. Ezekkel a tervekkel kapcsolatban műszaki szempontból röviden csak a következők foglalhatók össze. 122
