Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

4. Pontyos tógazdaságok

ges adatokkal és szelvényezéssel. A műtárgyak jelét és számát, amelyek további főbb adatait a műtárgykimutatás tartalmazza. A halastavak által elöntött terület határát, tórekeszenként a jellemző vízszinteket és a tóterületek nagyságát.

Fel kell tüntetni a helyszínrajz méretarányát, égtájat, valamint a magassági adatokra vonatkozó alapszintet.

4.64. Kitűzési terv

Egyszerűbb esetekben a kitűzési terv adatait a részletes helyszínrajzon meg lehet adni. Ilyenkor annak külön dokumentálása szükségtelen.

Tartalmazza a létesítmények kivitelezéséhez szükséges ösz- szes kitűzési adatot, vízszintes és magassági alappontokkal, távolságokkal. Meg kell adni az alkalmazott vízszintes és magassági rendszereket (pl. stereo, helyi, Balti, Nadapi stb.), valamint az alappontok bemérési (reambulálási) adatait. A fixpontok leírását és adatait.

4.65. Hossz-szelvények

Méretarány 1:100 magassági, 1:1000—1:10 000 hosszúsági. Hossz-szelvényt kell adni a tápláló és a befogadó csatornáról, völgyzárógátas tavaknál a vízfolyás érintett szakaszáról. A tervezett töltésekről és csatornákról, amely tartalmazza a tavak vízszintjeit, a töltés koronaszintjét, a terepvonalat, a szivárgók, halágyak és anyagárkok fenékviszonyait, a műtárgyak bejelölésével.

4.66. Keresztszelvények

Méretarány 1:100. Keresztszelvényekre elsősorban akkor van szükség, ha meglevő töltés vagy csatorna bővítése jelenti az elvégzendő munkát. Ilyen esetben a földtömegszámítás kb. 50 m-enkénti keresztszelvényt igényel. Érintetlen, közel sík terepen épülő földművek adatait általában mintakeresztszelvénynyel meg lehet adni. A földtömegszámítás ilyenkor a hossz- és a mintakeresztszelvény adatainak összevetésével készíthető.

Teleltetők, íva tó tavak töltéseiről általában hossz-szelvény nem készül, a szükséges adatokat jellemző keresztszelvényeken kell ábrázolni.

72