Fóris Gyula (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. II. Halászat (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1975)

4. Pontyos tógazdaságok

4.67. Műtárgytervek

Halastó műtárgyak tervei általában a műtárgyak egyes elemeinek típusterv kombinációjával készülnek. Alkalmazásához beépítési tervet kell készíteni és az egyes elemek részleteit tartalmazó típusterveket kell adaptálni. A beépítési terv 1:100, esetleg 1:200 méretarányú felülnézetből és a jellemző méreteket feltüntető metszetekből áll. A felülnézet a műtárgynak a földműhöz vagy más műtárgyakhoz való csatlakozását ábrázolja és a szükséges burkolatok síkrajzi adatait rögzíti. A metszeteken célszerű az egyes műtárgyelemek részleteire vonatkozó rajzbeli utalást adni.

Egyedi műtárgyak terveit a vonatkozó előírásoknak megfelelően kell elkészíteni.

4.68. Költségvetés

A költségvetés a mindenkor érvényes árhatósági előírások szerint készül. Melléklete az egységárelemzés, organizációs jegyzőkönyv, anyagkimutatás stb.

4.69. Organizációs terv

Nagyobb volumenű, vagy különleges kivitelezésű technológiájú létesítményekhez organizációs tervet kell készíteni, amely organizációs elrendezési tervet, a kivitelezés technológiáját és organizációs ütemterveket tartalmaz (fő munkamennyiségek vonalas ütemezése, pénzügyi és anyagszállítási ütemezés, munkagép- és létszámütemezés).

4.7. IIALASTÓRENDSZEREK

A helyszíni adottságok, ezen belül elsősorban a topográfiai viszonyok általában előre meghatározzák, hogy az adott helyen milyen tórendszer létesíthető. Az alábbi tórendszereket szokás megkülönböztetni:

völgyzárógátas, f ,

° ’ — dombvideki,

hossztöltéses („féloldalas”) )

körtöltéses — síkvidéki.

A különböző halastórendszerek építési módjukban, műtárgyaikban és bizonyos mértékig üzemelésük tekintetében is eltérnek egymástól.

73