Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.4 Műtárgyépítéssel kapcsolatos kotrások
35 Öbölszerü kotrások előkészítő tervezése a Dunán Pilismaróinál és Szalkszentmártonnál van folyamatban. Az anyagnyerési célú kotrások különleges, de nem elhanyagolható esete a feltöltési anyag kotrása. A hidromechani- kus feltöltéstől az különbözteti meg, hogy az anyagot a partra csak deponálják, és később a depóniából épitik be. Az anyaggal szemben nincsenek olyan követelmények, mint az építőipari adalékanyaggal szemben. Jelentősége, hogy a meddő a- nyag is értékesíthető és tehermentesiti a jobb minőségű készletet. Meddő anyag a szabályozási és építési kotrások adalékanyagként nem hasznosítható földje és az öblözeti kotrások fedőrétege. Meddő jelentkezik még továbbá a kavicskész- let kimerülésével az ipari kavicskotrásoknál is. A vállalkozó kénytelen a folytonos meder kialakítása miatt a rosszabb minőségű lelőhelyeket is megkotorni és a meddőt különválasztani. Szakaszos kotrásnál a meddő küszöbök bennhagyását a vízügyi hatóságok nem engedik, ill. a kotró vállalatot a küszöb elkótrására kötelezik. 1.4 Műtárgyépítéssel kapcsolatos kotrások Az előző fejezetekben ismertetett kotrásokra a nagy volumen és az önálló kivitelezés a jellemző. A mederbe épített műtárgyak kivitelezésénél a folyami kotrás a viz alatti földmunkák kivitelezési módja. A kotrás általában kis volumenű, a kiviteli terv méreteinek betartása fontos. A műtárgyakhoz kapcsolódó kotrások három csoportra oszthatók :- ágyazati kotrások- alapozási kotrások- feltárások
