Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.4 Műtárgyépítéssel kapcsolatos kotrások
36 Ágyazati kotrások alatt értjük a mederbe fenékszint alá vezetett csövek, a medreket fenékszint alatt keresztező vezetékek, bujtatok és alagutak árokkiemelését és visszatöltését. A meder keresztezése miatt széles vízfelületeken ez a munka csak uszókotróval végezhető. Kivitelezésnél fontos a keresztszelvény kitűzése és megtartása, a tervezett fektetési fenékszint pontos kotrása és a gyors munka. Ha ugyanis a munka elhúzódik vagy a cső fektetése nem követi azonnal a kotrást, az árkot a hordalék újból feltöltheti, vagy a folyó az árkot bemoshatja. Az árokba kerülő csövet általában teljes felfekvéssel és a feluszás elleni leterheléssel tervezik. Egyenlőtlen árokfenék esetén olyan igénybevételek léphetnek fel, melyre a vezetéket nem méretezték. Az árkot a kotrás után és a fektetés előtt is fel kell mérni. Hidromechanikus technológiával a kotrás és a parti földmunka összekapcsolható. A vezetéket behúzás vagy beusz- tatás előtt a parton teljes hosszban összeszerelik. A szereléshez egyenletesen rendezett behuzópálya szükséges. A következő fejezet szerinti töltésépitéssel vagy tereprendezéssel a behúzó- vagy szerelőpálya a kotrás melléktermékeként elkészíthető. Az alapozási kotrásoknál az uszókotrós munka elég ritka. Hagy műtárgyak munkagödör kiemelését és kis műtárgyak alapozását általában zárt, víztelenített munkagödörben végzik. Partfalak és közvetlenül part mellé települt építmények alapozásánál egyre jobban terjed a réselés. Uszókotrók alkalmazására mederbővitést igénylő műtárgyaknál, előregyártott e- lemekből épitett és kőszórásos alapozások előtti földkiemelésnél lehet szükség, bár ezen munkák nagy része elvégezhető a partról is. • Régebbi, a mederbe épitett vagy fektetett műtárgyak állapotának ellenőrzésénél, javításánál és felújításánál szűk-
