Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.3 Építőanyag kitermelés
34 A mederbővítéssel együttjáró kotrás hatása felszingörbe számítással határozható meg.Ha a viz szintsüllyedés az 1 dm-t meghaladja, részletesen vizsgálni kell a várható következményeket. Az egyensúlyt megbontó kotrások gazdaságosan nem ellensúlyozhatok szabályozási beavatkozással. A Girardon-féle szabályozás alapelve a folyó összeszo - ritása. A szükités említett viszonylagos érzéketlensége a mélységi változáshoz képest, azonban műszaki és gazdasági határt szab a kotrások szabályozással való ellensúlyozásának. A tulkotrás helyettesíthető még fenékgátakkal is, azonban további - a csatlakozó szakaszokon bekövetkező - viz- szinsüllyedés esetén ez kikövezett gázlóhoz vezet, ami hajózható folyón káros következményekkel járhat. A Dunán a vizszintsüllyedés következményeinek elkerülésére és a kavicskészlet kimerülése miatt felmerült a hullámtéri kavicsvagyon kitermelése öbölszerü folyami kotrással.Az öblözeti kotrás lényegében a bányató és a viziut összekapcsolása, melynél a hullámtéri bányanyitás miatt a következőket kell figyelembe venni: Az öblözeti kotrás nem oszthatja meg az érkező vízhozamot, nem változtathatja meg az árvizi sodorvonalat, nem veszélyeztetheti az árvédelmi töltést ill. az árvizvédelmi biztonságot és nem eredményezhet a hullámtéren másodlagos árvizi lefolyási sávot, valamint nem veszélyeztetheti a kö- zépvizi meder és partok állékonyságát. A behajózó csatornát a folyószabályozással összhangban kell kiépíteni. Gondoskodni kell a fedőréteg elhelyezéséről és a felhagyott öböl rendezéséről, hasznosításáról.
