Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.2 Folyószabályozási kotrások
22 ahol a vízmélység a lerakást megengedi, ill, a viz a lerakott anyagot káros következmények nélkül tovább viszi vagy elteregeti. Az utóbbi megoldást, azaz a kotrási anyagnak mederben, szabályozási vonalom toeliüki elhelyezését a Vízügyi Igazgatóságok az előkészítés és ellenőrzés feltételeinek hiányában jelenleg töManryire nem engedélyezik. 1,2,2 Mederátvágás A feladat az uj meder vezérárkának kikotrása, azaz föld eltávolítása. Járulékos munka a föld elszállítása és deponálása. A kotrás elvégezhető száraz kotróval és uszókotróval is. 1,2. 3 Mederelzárás Átmetszéseknél a főmedernek, a főmeder szabályozásánál a mellékágaknak az elzárása szükséges. Az elzárást hagyományos módon szabályozási müvei végzik, de költségmegtakaritás érhető el földgát vagy vegyes gát építésével. Különösen célszerű a földgát ott, ahol a szükséges föld hidromechanikus kotrással nyerhető, vagy az elzárás egyúttal valamely kotrás lerakó helyeként jelölhető ki. A földgát épitése homokiszapolással történik. Az eljárásnál a zagyot a cső végén kieresztve, a cső vége alatt kúpos feltöltés keletkezik. Amint az iszapolt kúp a vízből kiemelkedik, a csővezetéket meghosszabbítják. A vezetéket közvetlenül a buckák tetején vezetik. A viz felett csak durva szemcséjű talajokból lehet jól feltölteni. A kialakuló rézsű 1:8 — 1:10. Ahol ilyen rézsű nem fogadható el, ott iszapoló gát szükséges, ezek a vegyes gátak. Az iszapoló gát szerepe
