Folyami és tavi kotrások eszközei, technológiái (VMGT 113., VIZDOK, Budapest, 1979)
1. Körmendy Ákos: Folyami- és tavi kotrások lehetőségei, a munkákkal kapcsolatos igények - 1.2 Folyószabályozási kotrások
23 itt nem a meder elzárása, hanem csak a mögöttes zagy megtámasztása és szűrése. Kőgát és mögötte homokiszapolás készült a Duna-?isza Csatorna és a Soroksári Duna-ág dunaharaszti-taksonyi mellékágának keresztezésénél. A mellékágat kőgáttal és mögöttes szivárgóréteggel zárták el. A csatornát viz sugárral bontották és a zagyot a kőgát mögé vezetve a mellékágat iszapolés- sal feltöltötték. Homok iszapolás sal a mederrel párhuzamos zagygát készült néhány éve a Ráckevei-Duna nádas, járhatatlan részén a viz- szint magasságáig a mögöttes terület későbbi feltöltéséhez. Igen érdekes és eredményes kísérletet végeztek egy mederelzárással a Volgán homokiszapolással 1973-ban [llJ A feltöltési anyag 0,1 - 0,25 mm szemcseátmérőjü homok volt. Kezdetkor a vízmélység 12 m, a viz sebessége 0,65 m/sec, befejezéskor a vízmélység 3 m, a viz sebessége 2,2 m/sec és a viz szintkülönbség 0,33 m volt. A hidromechanikus elzárás építésénél végzett megfigyelések tapasztalatai: A nyomás alatt nagy sebességgel érkező zagy homoktartalma a folyó vizében szabadon eleresztve, a hirtelen sebességcsökkenés miatt, a cső vége alatt kúposán kiülepedik, majd a rézsűn szakaszosan lefelé csúszik. A rézsűn mozgó homok 3 réteget képez: a) felső, nagy lebegőanyag tartalmú, a folyó vizénél sűrűbb réteg, mely nagyobb sűrűségénél fogva mozog lefelé, b) laza homoktömeg, mely gravitációsan csúszik lefelé, c) alsó, a szemcsék súrlódása és mozgása miatt tömörödő ré - teg.
