Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
Sexty Andráson kívül részt vettek még a Tisza korai térképezésében Hankus János, aki 1782-ben felvette a Jánd és Csetfalva közti szakaszt, majd a Gergely és Kislónya közti részletet, de szabályozási tervek* nélkül. Römisch Ferenc 1785-ben Vencsellő, 1815- ben Kenézlő, Balsa, 1817-ben Tiszaladány környékéről készített részletes felvételeket nem vízrajzi célzattal. Mocsy György Tiszajenő környékén térképezett 1786-ban. Budinszky János megyei mérnök 1787-ben a Bereg megyei szakaszt készítette el 13 lapon 1 : 6300 léptékben. Vályi György 1788 körül a Tisza és Tárná közti mocsarakat vette fel. Vertics József megyei mérnök 1788-ban a Tisza, a Körösök és a Maros közti területet ábrázolta egy átnézeti lapon. Névtelen mérnöktől maradt fenn 1799-ből egy jelentős szabályozási terv a Cigánd melletti kanyarok átvágásáról, a karádi két kanyar átmetszéséről s négy átvágásról Csapnál, Záhonynál, Győröcskénél és Tuzsérnál. Ugyancsak névtelen mérnök műve egy másik szabályozási terv a Tisza és a Bodrog Tokaj körüli szakaszáról átvágásokkal és védtöltések terveivel. Vertics Józsefnek, Csongrád és Csanád megyék mérnökének .ismerjük más tiszai térképeit is. A XVIII. század végéről vagy a következő század elejéről van egy térképe, amely 1:86 000 léptékben ábrázolja a folyó Csongrád megyei szakaszát. A térkép főleg a folyót kísérő mocsarak ábrázolásában figyelemre méltó. Lehetséges, hogy Sexty András készítette ebben az idő tájban azt a térképet, amely a Tiszának Szabolcs megyében elönthető területét ábrázolja. Bállá Antal kezére vall az a különben névtelen térkép, amely ugyancsak ebben az időben kelt a Tisza Pest megye szélén elhúzódó szakaszáról. A XIX. század első éveiben keresztmetszetek is készültek a Tiszáról, mégpedig a legelsők Csapnál és Záhonynál. Nem tudjuk, hogy a névtelen szerzőtől való szép Tisza-térkép- sorozat, amely a XIX. század elejéről maradt fenn 27 lapon, vajon már nem az Építési Igazgatóság megbízásából készült-e. 1816-ban Hornig Ferenc vett fel 13 keresztszelvényt a Tisza szegedi szakaszán az akkori magas vízállás mellett. Mivel Hornig már az Építési Igazgatóságon szolgált előbb, valószínű, hogy ezek a kormányhatóság megbízásából készültek. Az utolsó fennmaradt térkép a Huszár-féle nagy felmérések előtt Markmüller Józseftől való, részletesen, 1 : 7400 léptékben ábrázolja Szolnok egész határát gazdag vízrajzzal. 1820-ban kezdődnek a Huszár vezetése alatti nagy felmérések, főleg a Körösök völgyében és a Tisza szomszédos szakaszain. Maga a Tisza még mindig az Építési Igazgatóság közvetlen hatáskörében 148
