Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
maradt, úgyhogy 1817 és 1831 között az Építési Igazgatóság adott bizonyos helyi szabályozásokra műszaki véleményt. Így pl. 1819-ben a Csap, Salamon, Cigánd közti átmetszés ügyében, 1817-ben a Tiszaújlak és Tokaj közti szakasz rendezése tárgyában, 1822-ben a záhonyi kanyar átmetszésének ügyében intézkedett az Építési Igazgatóság, illetve a Helytartótanács. A megyei felmérések nem szűntek meg azzal, hogy elkezdték az Építési Igazgatóság által elrendelt nagy felméréseket, legalábbis a körösi szakaszon nem. Mint láttuk, Sexty András nagy szabolcsi térképe 1822-ben kelt. Nem is várhatták meg a megyék, amíg a nagy felmérés után az egységes szabályozási munkálatok megkezdődnek, mert helyenként nagy volt a tiszai árvízveszedelem. Inkább azt figyelhetjük meg, hogy a megyék között itt-ott bizonyos megegyezések jöttek létre egységes munkálatokra. Így pl. 1829-ben Bereg és Ugocsa megegyeztek a védtöltések egyöntetű kiépítésében. A Bodrog-közben s Kerecsenynél átszakadt töltés miatt keletkezett veszedelem is elősegítette, hogy a vármegyék egymással karöltve védekezzenek. Az 1816-i nagy árvíz is arra szorította a megyéket, hogy fogjanak össze az árvédelmi munkálatokban. Pl. a Bodrog szabályozására vonatkozó terveket 1821. március 21-én terjesztették elő a kormánynak jóváhagyásra. Különösen egyes tiszai fattyúágak okoztak sok megyeközi bajt, mert több megyén is áthúzódtak. Ilyen volt a hírhedt Mirho. Amikor a Mirho-gátat végül megépítették, ez olyan nagy esemény volt, hogy Erdődy Lajos Szabolcs megye főbírája verset is írt ennek örömére. Mindezek a munkálatok azonban egységes terv nélkül, elszigetelve, sőt nem ritkán egymás ártalmára készültek, s így jelentősebb eredményre nem is vezethettek. b) Huszár Mátyás munkálatai 1820—23-nr Huszár Mátyás 1818 táján került a Körösök és a Berettyó vízrendszere felmérési munkálatainak élére, mint a nagyváradi kamarai kerület vezető mérnöke. Megbízatása nem szólt a Tiszára, csak a Körösökre, de ő jól látta, hogy a Körösök vízvidékének rendezése mindaddig nem vezethet sikerre, amíg a Tisza felmérve és rendezve nincsen. Éppen ezért a Körösök szintezési tervét kiterjesztette a Tisza szomszédos szakaszára is. 1820-ban kelt pompás átnézeti térképe az itten végrehajtandó szintezési munkálatok terjedelméről »-Ubersichts Plan deren zu führenden Haupt- und Neben- Nivellirungs-Züge« címen. Hozzája egy részletes felvételi, illetve szintezési utasítást is mellékelt, sőt egy műszer rajzát is. Zárójelen149
