Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

nius 3-án. Nem tudjuk, hogy mikor került az Építési Igazgatóság hajózási osztályára, de 1817-től már ő láttamozta Huszárnak ide befutott jelentéseit.

329. Maróthy Mátyás. 1798-ban született Szegeden. 28 éves korában kapott oklevelet az Institutumban: 1821 november 30-án. 1820-ban azonban már Csanád megyében dolgozott. 1834-ben a hor- gosi uradalom mérnöke volt. mocsarakat szárított ki, védtöltéseket emelt.

330. Marton József. 1807-ben született Nemesdéden (Somogy m.). 1827-ben tette le első szigorlatát az Institutumban, de oklevele csak 1831. március 15-ről való. Nem tudjuk, hogy hol kapott alkalmazást. 1847-ben megjelent egy tanulmánya »Javaslat a’ Balaton lecsapoltatásáról, Sió folyam-szabályozásáról ’s Balatonnak a’ Dunával hajózható csatorna általi összekapcsoltatásáról« címen. (Jelenkor, 1847. 18. sz.)

331. Massányi János. 1811-ben született Láng községben (Fejér m.). Első szigorlatát 1835. július 5-én tette le. Oklevele csak 1842-ben kelt. Hajózási mérnök volt, amikor az 1838-as pesti nagy árvíz után sürgősen felrendelték a város szintezéséhez. 1846-ban az Építési Igazgatóság »vizmüvnök«-e és a térképtár vezetője.

332. Melczer Ferenc, kelemesi. Csak annyit tudunk róla, hogy mérnökkari hadnagy volt, aki 1808-ban a Lajta folyó egyik határmenti szakaszát mérte fel, és abba szabályozási terveket is rajzolt.

333. Meltzel János. Késmárkon született 1796-ban. Oklevelét az Institutum állította ki 1818. december 20-án. 1821. március 24-én Huszár kérte, hogy küldjék a körösi munkálatokhoz. Fel is vették, először csak hat heti próbára, majd tartós alkalmazással. Ekkor az Esterházy-uradalom mérnöke volt. A Körösökön a munkát 1821. május 1-én kezdette meg. 1822. december 6-án az Építési Igazgatóság előterjesztést tett a Helytartótanácsnak, hogy a Körös felmérése után küldjék át a Duna-mappációhoz. 1827-ben valóban a Dunán találkozunk vele.

334. Metzner Sándor. Nem az Institutumban tanult, hanem vagy kamarai mérnök vagy erdész lehetett. A Maros környékén térképezett, így ismerjük többedmagával felvett térképét Solymos- vár környékéről a Maros egy szakaszával, egy másikat 1822-ből Máriaradna marosmenti erdőségeiről.

335. Mezeő Cyrill. 1754 körül született Remetén. A bécsi hadmérnöki akadémiára 1777. december 15-én vették fel, és onnan 1778. december 16-án lépett ki. Ügy látszik, hogy Szatmár megye mérnöke lett, onnan több vízrajzilag értékes térképet hagyott hátra. 1787-ben megrajzolta megyéje térképét, majd ugyanezt a Görög6*

83