Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
csatlakozzék-e az elrendelt népfelkeléshez? November 10-én a Sajón is megszűnt már a munka. December 4-én Perleberg azt jelentette, hogy azokat a munkálatokat, amelyeket az alsószabolcsi osztályban hadifoglyokkal terveztek végrehajtani, kénytelenek a jövő tavaszra halasztani. December elején imitt-amott még mindig folyt némi munka, így pl. Szabolcsban, Ungban, Hevesben, Szatmárban, továbbá a Sajón, Hernádon, sőt a Bácskából Képessy osztályvezető mérnök december 17-én jelentette, hogy befejezte az ókanizsai töltést. December 8-án Szatmáry József azt a jelentést küldötte, hogy a Szatmár megyei szabályozó munkálatokhoz küldött horvát hadifoglyokat visszaküldte. Nem tudni, hogy miért? A Tisza-szabályozási munkálatok 1848. évi szakaszának egyik kedves epizódja az a jelentés, amelyet egyik tiszai mérnök küldött a főmérnöki hivatalnak, tudatván, hogy nevét Hőskeletire változtatta. Az 1849. évről semmi olyan adatunk sem ismeretes, hogy a tiszai munkálatokban bármi is történt volna. Csak az abszolutizmus, alatt éledtek fel a szabályozási munkálatok. f) Az abszolutizmus alatti szabályozási munkálatok A szabadságharcot követő önkényuralom alatt a tiszai munkálatok újra életrekeltek. Az 1850 június 16-i nyílt parancs intézkedett a szabályozások ügyében. A védtöltések emelésének költségét a vízi társulatokra hárította, de az átmetszések kiadásait magára vállalta az állam. Az autonómiát megszüntették, s egy központi bizottságot neveztek ki az ügyek intézésére, amelynek elnökévé gr. Szapáry Józsefet tették meg. Hat osztálymérnökséget szerveztek osztálymérnökök vezetése alatt. 1850—1855. évek között Paleocapa tervei szerint folytak a szabályozási munkálatok. 1852-ben Herrich Károly rajzolt egy szabályozási térképet, amely kiterjed a Bodrog alsó szakaszára, a Körösökre Gyuláig, a Maroson Csanádig. Ezen a térképen a következő szabályozási elemek láthatók: 1. Tervezett átvágások. 2. Kiásott átvágások. 3. Jóváhagyott, de még ki nem ásott átmetszések. 4. Az elönthető területek határa. 5. Kész töltések. 6. Az 1851-ben elkészítendő töltések. 7. Jóváhagyott, de még el nem készített töltések. 8. 1852-ben elkészítendő töltések. 9. Régi megyei töltések. A kiásott átvágások e térkép szerint a következők: Tiszaujlak- tól Szolnokig 36, Szolnoktól Szegedig 6, Szegedtől a Tisza-torokig 4, összesen tehát 45 kiásott átvágás volt készen 1852-ben. Kész védtöl- tés volt a következő helyeken: 1. Záhonynál mindkét parton, Tar- pától Váriig a jobbparton. 2. Tokajnál a jobbparton. 3. Tiszalucnál a balparton. 4. Abádszalóknál a balparton. 5. Kőteleknél a balparton. 6. Szegednél a balparton. 190
