Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)
A Tisza-völgy felmérése és szabályozása - 1. A Tisza folyó
1851-re tervezett töltések: Badallótól Gergelyiig a jobbparton, Záhonytól Vencsellőig a balparton. Agárdtól Kenézlőig a jobbparton, Csobajtól Tiszalucig a jobbparton, Tiszadobtól Tiszafüredig a balparton, Sarudtól Nagykörűig a jobbparton, Fegyvernektől Szajo- lig a balparton, Szentesnél mindkét parton, Szegednél a jobbparton, Magyarkanizsától Zentáig a jobbparton. Lejjebb nincsen 1851-ben tervezett védtöltés. Régi megyei töltések fennállottak ekkor Beregben, Ugocsában, kevés Szatmárban, Zemplénben, itt-ott még Szabolcsban is, de alább alig valami. E térképen a Bodrog alsó szakaszán a balparton 1852-ben Vajdácskától Vissig húzandó védtöltést terveztek. A tervezett töltések hossza a Tisza mentén Csegéig összesen 22 359°, Ősegétől Istvánházáig 13 685°. A többi töltések adatai nincsenek feltüntetve. Herrich e szabályozási térképe szerint a Cseke, Tarpa, Kisar, Tivadar, Panyola, Záhony, Győröcske, Balsa, Kenéz, Rákócnál tervezett kanyar-átmetszések összes hossza 5174°, a kanyarok hossza pedig 30 765°, az egyes kanyarokon az átvágás aránya a kanyar hosszához 1 : 15, 1 : 12,5, 1 : 10, 1 : 8. A Ősege és Kőteleknél tervezett átvágások hossza 2452°, a kanyaroké meg 23 169°, rövidülési arányok pedig 1:15,6, 1:14,5, 1:10 stb. A többi átmetszés méretei nincsenek feljegyezve. A munkálatok tehát 1851—1852-ben már javában folytak, amikor Vécsey Miklós a Lamm-féle 1846-i keletű tervet 1854-ben megint napvilágra hozta és térképre is felrajzolta. E térkép még részletesebben ábrázolja Lamm tervét, mint ahogy az eredetileg ismeretessé vált. Az árapasztó csatorna Szatmár alatt indult volna ki a Szamosból, Domahídnál metszette volna a Krasznát, Mezőteremnél jutott volna be az Ér völgyébe, Szalárd alatt keresztezte volna a Berettyót,1 Keresztszegnél a Sebes-Köröst, Sarkadtól nyugatra haladt volna el, Gyulánál kellett volna metszenie a Fehér-Köröst, Pécska alatt a Marost, Zsombolya közelében a Begát, Iloba alatt a Bega- csatornát, s a Temesen át jutott volna a Dunába. Vécsey egyben hivatkozik Beszédes Józsefre is, aki ugyancsak az Ér völgyében kívánta vezetni országos csatornáját. Vécsey is, mint már Beszédes és Lamm, szintén felismerte, hogy az Ér völgye hajdan nagy ősfolyó színhelye volt. Lamm tervét részben módosította is, mert a csatorna vonalát úgy vezette, hogy az Alföld keleti peremének nagy mocsarait is lecsapolja velük. Míg Lamm Csongrádhoz kívánta vezetni a csatornát, Vécsey továbbvitte azt a Temesközbe is. Vécsey könyve és térképének megjelenése azonban 191
