Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

befejeztével osztrák szolgálatból visszahelyezték a budai műszaki igazgatósághoz. 1867-ben az alkotmányos kormány miniszteri taná­csosnak nevezte ki a közmunkaügyi minisztériumba. 18 /1-ben ment nyugalomba. 1892. március 28-án halt meg Budapesten. Egyetlen térképét vagy tervét sem sikerült eddig felkutatni. Sárközy Imre irta meg életrajzát a Magyar Mérnök és Építész Egylet Heti Érte­sítőjében, 1895-ben. 338. Mihdlovics András. 1797-ben született Keselőkőn (Nyitra m). Utolsó szigorlatát 1819-ben tette le az Institutumban, de okle­velét nem váltotta ki. 1833-ban Pestről pályázott a Tisza-méi éshez, itt alkalmazták is. 339. Mikó János. 1814-ben született Székesfehérvárott. Szigor­latait az Institutumban 1836. augusztus 30-tól 1839. július 30-ig tette le, oklevelét 1842. április 23-án váltotta ki. Kezdő szolgálati helyét nem ismerjük, de 1848. áprilisában már mérnök volt a Tisza- szabályozásnál. A nádorbíróságon is működött. 340. Mikolay Ferenc. Orosházán született 1822-ben. Az Insti­tutumban 1843. július 11. és 1844. június 5. között minden szigor­latát megállotta, de oklevelét nem váltotta ki. 1848. március 7-én felvételt kért a Tisza-szabályozás körösi osztályára. Felvételéről nincs tudomásunk. 341. Mikoviny Sámuel. Legelső mérnökeink közé tartozik, ki­váló vízépítő, a magyar műszaki és kartográfiái tudományok meg­alapozója. Sajnos, életrajzi adatai még ma is meglehetősen hiányo­sak. 1700 körül született Abelován, a későbbi Ábelfalun, Nógrád megyében. Losoncon tanult, s itthoni tanulmányai befejeztével a jénai egyetemre iratkozott be, ahol főleg matézissel foglalkozott, de rézmetszést is tanult. 1723-ban a szászjénai hercegség udvari tér­képésze. Tanulmányai befejezte után beutazta az akkori egész mű­velt Nyugatot, s valószínűleg külföldön ismerkedett meg Esterházy Józseffel, akivel együtt térhettek haza és Mikoviny a tatai urada­lom rendezésének szolgálatába állott. 1827-ben már a tatai urada­lom mérnökeként működött. Elsőnek a tatai tó szabályozásához kezdett, amely valamikor kiváló halastó volt, de teljes pusztulás­nak indult. Mikoviny a tó alsó végét elgátolta, s a tavat mederbe szorította. A környéki mocsarak kiszárításának tervei is foglalkoztatták, a kivitelt azonban részben Böhm Ferenc végezte el. Szabályozták a tatai Cseke-tavat is. 1728-ból maradt fenn első térképe, amelyet egy Marinoni nevű külföldi mérnök után a Lajta folyó egyik ha­társzakaszáról rajzolt. 1728—30-ban felváltva Tatán és Pozsonyban dolgozott. Ebben az időben már kapcsolatban állt Bél Mátyással, aki 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom