Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

felkérte, hogy megírandó vármegyei »Notitia-hoz megyei térképeket készítsen. Mikoviny »De Mappis suis ...« c., Bélhez írott levelében foglalta össze kartográfiái elveit, s kifejtette, hogy igazi terkepeket csak geometriai és asztronómiai felvételek alapján lehet szerkesztem. Ez volt a tudományos magyar kartográfia megalapozása. Térképéi főbb alappontjait ő már háromszögeléssel állapította meg, de a folyok kisebb kanyarait még ő is csak iránytű segítségével vette fel. 1731-ben a Helytartótanács rendeletben hagyta meg a megyéknek és városoknak, hogy Mikoviny felvételeit mindenben segítsek elő. 1735—50 között készítette megyei térképeit, amelyeknek nagyobbik része metszetben jelent meg Bél Mátyás megyei monográfiáiban s,y

1735-ben a berlini tudományos társaság tagjának választotta. Ugyanekkor Selmecbányára nevezték ki akadémiai tanárnak. Egyúttal kamarai mérnök is volt, akinek feladatai közé tartozott egyes kamarai birtokok és sóbányák látogatása. Selmecen 1736 után egyúttal a bánya vízügyi építéseinek vezetését is ellátta. 1743 táján katonai szolgálatba lépett, s ez év július 22-én a sziléziai határ megvizsgálására küldték ki. Ez idő tájt vett fel egy térképet a poroszok Odera melletti Közel váráról, amelyen »equestris Hunga- rus«-nak, azaz magyar huszárnak írta magát. Katonai szolgálatában őrnagyi rangot ért el. Nem tudjuk, hogy meddig tartott katonai szolgálata, de 1746 októberében már Komárom környékén dolgozott, s Szőnynél egy csatornát tervezett az uradalom mocsarainak lecsapolasára és malomcsatornának. 1747-ben építette meg a szőnyi csatomat, mintegy 2000 öl hosszúságban, s ezzel lecsapolta a Tata es Duna között volt nagy mocsárvidéket. Ezt a csatornát még egy évszázad után is Mikoviny-csatornának nevezte a nép. 1748-ban Trencsenbe kellett mennie a Vág kanyarainak megvizsgálására, s ugyanezen évben még hidat is tervezett Komáromnál. Halála ide- jéie nincs pontos adatunk, valószínűleg 1750 nyarán halhatott meg talán Bécsben.

Mikoviny egyenesen vízrajzi célzattal is készített térképet, de még sokkal nagyobb azon térképeinek száma, amelyeket nem határozottan vízrajzi céllal vett ugyan fel, de mégis a rajtuk ábrázolt foiyo es álló vizeknek legelső magyar kézből kikerült ábrázolásai, vízrajzi célzatú térképei a következők:

1735 50 között készült egy dunai térképe »Mappa Danubii Cursum Situmque tarn ex eo, quam aliis I. Comit. Pesthiensis par- tibus, pars procurrentium Alveorum, Aquarumque metauum, ac inde per Districtum Solthiensem formatarum Lacunarum et Palu- dum representans«. Ez a Duna szakaszát ábrázolja Ercsitől Bajáig Léptéké kb. 1 :123 600. Ábrázolja a Dunán kívül a balpart összes

86