Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1957)

Magyar vízimérnökök

Igazgatóságon már 1817-től ő láttamozta Huszár jelentéseit. 1826— 31 mint hitelesítő mérnök szerepelt Arad és Bihar megyék határvidékein. 1833 december 18-án mint az Építési Igazgatóság adjunktusát kinevezték kamarai mérnöknek, de továbbra is régi beosztásában maradt, mint első adjunktus.

108. Emswanger Pál. A XIX. század elején Arad megye mérnöke volt. 1777—99. már számos térképen szerepelt mint hitelesítő mérnök. Fő munkaterülete a Fehér-Körös és a Fekete-Körös szomszédos szakasza volt. Főleg a Fehér-Körös Arad megyei szakaszáról van több szép vízrajzi térképe. 1816-ban a Fekete-Köröst vette fel Feketegyarmatnál, a Fekete- és Fehér-Köröst Békésnél. Valószínűleg legkésőbbi munkálataiból való a Maros Arad megyei szakaszáról felvett 1 : 14 400 léptékű szelvénysorozat 13 lapja s több meder-metszet is. Lapjai igen szép vízrajzi felvételek.

109. Eperjessy Ferenc. Életrajza ismeretlen, csak azt tudjuk térképei nyomán, hogy Pozsony megye mérnöke volt. 1789-ben elkészítette Pozsony megye részletes térképét igen szép és gazdag vízrajzi anyaggal. 1780-ban a Nyitra folyó Cseklész feletti szakaszát rajzolta meg, ez eléggé kezdetleges ábrázolás. 1792-ben a Dud- vág egyik szakaszát vette fel elágazásaival, malomcsatornáival, halastavaival együtt.

110. Erdélyi (Verebély) József. Eredeti családi neve Verebély volt, de atyja az Erdélyi nevet nevelőatyjától vette fel. Ömaga azonban felnőtt korában igazolta leszármazását, ismét a Verebély nevet használta. Az Institutum anyakönyvében még Erdélyi néven szerepel. Tolnán született 1776. augusztus 28-án. Az Institutumban első szigorlatát 1800. május 19-én tette le vízépítéstanból, az utolsókat pedig 1800. augusztus 29-én geometriából és mezőgazdaságtanból. Mint okleveles mérnök Horvátországban kezdte működését. 1809-ben Varasdon volt vezető mérnök (dirigens geometra). Később a pozsonyi kamarai kerület igazgató mérnökévé nevezték ki. 1837. december 13-ig szolgált itt, akkor nyugdíjazták. Pozsony megye táblabírájának is választotta.

1840-ben jelent meg következő munkája: »Hydrotechnikai jegyzetek, és jelesen a folyó vizek, és vidékjük földjének természetéről, kölcsönös hatásukbul keletkező eredményekről, úgy a folyamnak jobb karba helyheztetését tárgyazó elvekről, egy toldalékkal, mindenféle szekérútak építését illető szabályokról. Mérnökök, Tisztviselők és Választmányok számára népszerűén előadta ...« Mint nyugalmazott igazgató főmérnök előbb Trencsénbe, majd 1850-ben Pestre költözött, s itt halt meg 1850. november 19-én, 74. életévében.

111. Erhard Ágoston. 1815-ben született Békésen. Oklevelét az Institutumban kapta 1833. április 3-án. Utána Pest város szolgá37